Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai a vezetője Szegedy Gergely egri kanonok volt. 563 Matthias Zündt 1566. évi metszetén az ispotály épületét is feltüntette. Ez alapján Jankovich Dénes az egykori kolostor helyét a mai r.k. templom helyére lokalizálta. Gyula, Szent Miklós kápolna. Egyetlen említése 1526-ból való, mikor jobbágyai 2 forintot fizettek hadiadó fejében. Gyula, Szent Móric kápolna. Nem állapítható meg, hogy van-e köze a XV. század legelején emlegetett Szentmóric faluhoz vagy annak egyházához. 566 A gyulai Szent Móric kápolnát 1520-ban említették először, mikor a Meggyesen lévő birtoka helyett Fövenyesen kapott új jobbágytelkeket. 1526-ban a kápolna gyulai jobbágyai 3 forint 50 dénárt, fövenyesi jobbágyai pedig 10 forintot fizettek hadiadóba. Karácsonyi J. szerint 1528ban Szőke János nemcsak a plébániatemplomban szolgált, hanem a kápolna igazgatója is volt. 1553-ban a gyulai Szentmóric utcában is voltak a kápolnának birtokai. 1552-1554 között, majd 1559-ben a kápolna fövenyesi telkeit a vártisztek lefoglalták. 1561-ben ezeket visszakapta, de 1562-1564 között megint csak nélkülöznie kellett őket. 567 Karácsonyi J. a XVI. században emlegetett Szentmóric utcát a Körös jobb partjára, a város Békés megyei oldalára helyezte, a Barát utca mellé. 568 ' Gyula, várkápolna. Ezt a kápolnát Maróthy László építtette a gyulai várban azért, hogy a plébániatemplom távolsága és a várkapuk nehézkes nyitása miatt az utolsó szentségeket a rászorulók helyben is felvehessék. Az 563 Bvmt I. 77, 135, 185-187, 190, II. 112-113, 146-147; Schercr 1938. 167. ™ Scherer 1938. 86-87. között; jankovich 1982. 424; Szatmári 1994a. 411. 565 Bvmt II. 147. 566 GyO 6, 8. 567 Avmt I. 350; Bvmt I. 192-193, II. 112-113, 147; GyO 204; Schercr 1938. 167. 568 Bvmt I. 28, II. 145, III. 73, 121. 123 elkészült kápolnát 1445-ben az Apostolok tiszteletére szentelte fel Miklós, tripolitáni püspök. 569 A kápolnával kapcsolatban értesülünk az 1528 húsvétján elvégzett nagyheti szertartásokról is. Az 1550-es években, Mágocsy Gáspár kapitánysága idején, a várkápolnát talán nem használták, de 22 miseruha még 1559-ben is megvolt. 570 A gyulai várban 1956—1961 között végzett ásatások alkalmával a toronytól Ny-DNy-ra elhelyezkedő épületrész első helyiségében azonosított kápolnát is föltárták. Dongaboltozata a többi emeleti helyiség boltozatának magasságában volt, tehát földszinti és emeleti részre csak ablakaival tagozódott. A kápolna bejárata az ENy-i falban nyílt. Az első emeleten lévő, kápolna melletti helyiségből kőkeretes, csúcsíves ajtó vezetett a kápolna fagerendás karzatára. ÉK-i falában egymás fölött két kicsiny, csúcsíves ablak és a szentségtartó fülke figyelhető meg. Ezt a falat kívülről, valószínűleg még a XV. században, hatalmas támpillérrel erősítették meg, kihagyva természetesen az ablaknyílásokat (42. kép). A XVI. század közepe után a kápolnát többször átalakították. A padozat lesüllyesztésével például az itt lévő korábbi temetkezések jó részét is bizonyára elpusztították. A feltáráskor 8 sírt találtak. Az egyikben vésett, stilizált liliomfejes bronzgyűrű, egy másikban pedig egyszerű ruhakapcsok voltak. 571 Gyula, Szeregyháza. Gyulának e határrészén 1904-ben Domonkos János talált egy „régi épületet", melynek „kavicsfalából" a múzeumba vitt egy darabot. 572 1933-ban ugyanitt Implom József egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós, falusi plébániatemplom alapjait tárta fel (15. kép). Az épület körül 251 sírt bontottak ki. 1986-ban a templomhelyen hi569 ВО II. 48-49; GyO 14. 570 Bvmtl. 186, 190. 571 Parádi 1966. 146-148. Az alaprajz közölve uo. 136,175. kép. 572 Békés 1904. febr. 28. 4. Régi leltári száma a gyulai múzeumban 1824 volt.
