Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
98 mindössze azt tudhatjuk meg, hogy a leletmentés során egy körtemplom került elő. Az alapozási árok aljára tégladarabokat raktak egy sorban, ezt pedig 10 cm vastag sárga, döngölt agyaggal terítették le. E fölött csak helyenként maradt meg néhány tégla. 1979-ben előkerült sírokról nem tudunk. 1986-ban a templomtól 30 méternyire keresték a sírokat — eredménytelenül. 1992ben a templomhelyen középkori tégladarabokat és embercsont töredékeket lehetett megfigyelni. 59 Békés, plébániatemplom. (1046): Belus/Selus/ Bekus, 1203: Bekes, 1213, 1215: Bikes, 1221: Bekes, 1236: Bekis, 1295, 1313, 1320: Bekeis, 1329, 1333-1337, 1393, 1405: Bekys, 1418, 1429, 1452, 1465, 1479, 1498, 1516, 1526, 1552, 1569, 1575, 1584, 1630, 1645, 1654, 1665, 1675, 1685, 1702, 1711, 1720,1732,1748,1762,1776,1784. 360 A település mindig a jelenlegi helyén feküdt. Egyházának korai voltára utal, hogy Békés már a XIII. század elején főesperesség székhelye volt. Esperese 1237-től ismert. 1334-ben 1 fertó, 1336-ban pedig 37 garas tizedet adott. 361 A középkori plébániatemplom pontos helyét nem ismerjük, csak gyanítani lehet, hogy a mai református templom helyén állt. A plébániatemplomról elsőként 13331337 között találunk adatokat. Ekkor Péter, István és Miklós nevű papjai minden évben 15 garas pápai tizedet fizettek. 362 1369-ben Kánya Mihály birtokot perelt a bélmegyeri nemesektől, melyet később a békési plébános hasított ki a számára. 1393-ban János plébánost küldték Bélmegyerre az ítélet végrehajtása érdekében. 363 1498-ban a templom359 RégFüz 33 (1980) 5; RégFüz 40 (1987) 7; МММ Rég Ad 2110/1993. %l > Bvmt I. 77, 86, 186-189, 192-193, 199, 245-246, 279280, II. 27-41, 230, III. 72, 259; Csvmt I. 296, 447; Rácz 1880. 154-155; Cs I. 646-647; Somlyai 1894. LXIIILXIV. cikk; Györffy 1987. 500, 503-504. 361 Rácz 1880. 153; Györffy 1987. 504. 362 MV I. 45, 53, 62, 70, 76, 84, 89; Györffy 1987. 503-504. ™ BO I. 23-31, 34-35; Bvmt I. 199. Kataszter atyát Ferencnek hívták. 364 1520-1528 között a kinevezett plébános Brandenburgi György káplánja, Ferber János volt, de Békésre csak a helyettese járt. 1527-ben e helyettes plébános rávette a békési polgárokat arra, hogy Ferbernek egy lovat ajándékozzanak, s ezt 1528 januárjában személyesen akarta elvinni Esztergomba. Egyes adatok szerint 15231552 között Ozorai Imre volt a helybeli lelkész." ' 1525-ben a plébános egyik jobbágya Szepes Demeter volt, s 1526-ban a plébános jobbágyai 2 forint 50 dénár hadiadót fizettek. 366 1552-ben a prédikátor Szegedi Kis István lett. Egy feljegyzés szerint ugyanebben az évben a Békésen lévő két pap közül az egyik még meg tudta fizetni a 3 forintot a tridenti zsinatra készülő követek számára, a másik azonban már adós maradt. Az 1552. év zűrzavaros eseményei miatt — Szegedi Kis Istvánnak menekülnie kellett, a Mária kápolna ingatlanait ekkor csatolták a gyulai várhoz - nem lehet eldönteni, hogy melyik egyház papja fizetett, s melyik nem. 367 1563ig Túri Lukács, 1564—1575 között pedig Szegedi Lőrinc volt a lelkész. 1570-ben Békésen tartott nyilvános vitát Basilius István kolozsvári unitárius pap és a debreceni Melius Péter, a helvét hitvallás követője. 368 1584-1630 között Békési Imre, 1636-1645 közt Nagymihályi Lukács, 1645-1669 közt Bujdosó István, 1670— 1701 közt Bölcskei Mihály, 1702-1711 közt Békési András, 1711-től Kabai Dániel, 1716tól Debreceni Kis Sándor, 1732-ben Győri Sámuel, majd utána Szikszai György (1762től Szappanos Mihállyal), 1763-tól Szikszai Benjámin, 1769-ben Szecsei András, 1782364 Bvmt II. 29. • v >5 Bvmt I. 187, II. 30; Rácz 1880. 154; Csvmt I. 296, 447. ш Bvmt II. 30. %7 Csvmt I. 447; Bvmt II. 30. ш Bvmt II. 34; Csvmt I. 447; Rácz 1880. 154. - szerinte Szegedi Lőrinc csak 1567-ig volt itt.
