Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai ben Dömény János, 1785-ben Zilai János volt a lelkész. 369 A templom harangjáról már 1664-1665 körül említést tettek, amikor félre verték azt, mert kiraboltak egy békési asszonyt. 370 A feljegyzések szerint 1699-ben és 1711-ben fából ácsoltak a békésiek templomot maguknak, majd e fatemplom helyett 1732-1734 közt téglatemplomot építettek, s a 10 és fél öl hosszú, 5 öl széles, 4 öl magas téglaépülethez 10 öl magas fatornyot emeltek. 1748ban felépült a „templom végiben való fatorony". 1776-ban a templomot 9 öllel meghosszabbították. A téglatorony 1784-ben készült. 371 Somlyai Gábor úgy tudta, hogy az első fatornyot 1714-ben építették, s ebben az 1685-ben Békésre hozott harangot helyeztékel. 372 A plébániatemplom fennállása, a fentiekből kitűnik, a kora Árpád-kortól napjainkig bizonyítható, hiszen 1775-1776 körül a ma is álló református templomot építették föl. Ennek környezetében építkezéskor, árok vagy gödör ásásakor mindig embercsontok kerülnek a felszínre. Egyetlen leletmentés történt eddig, s ekkor a Teleki u. 4. számú ház alapozásakor 14 sírt figyeltek meg. A sírok közötti földben Árpád-kori cserépbogrács töredékek voltak. 373 Mivel e sírok a mai templom épületétől kb. 50 méternyire kerültek elő, s ez a középkori templom körüli temetők méreteihez képest szokatlanul nagy távolság, a középkori templom a mai templomtól kissé délebbre is eshetett. Békés, Mária kápolna. A kápolna fő javadalmát mindvégig Muronynak az a része ké369 Rácz 1880. 155; Csvmt I. 447. - Borovszky szerint 1654— 1655-ben Érsekújvári András, 1668-ban pedig Báthori István volt a pap; Bvmt II. 36, 40. - Karácsonyi szerint 1720-ban a papot Debreceni Jánosnak hívták, s Szikszai György 1772-ig volt hivatalban; Somlyai 1894. LXIV. cikk. - a lelkészek sorát egészen 1867-ig viszi végig. 370 Bvmt II. 37. 371 Hajnal 1878. 61-74; Bvmt II. 38-41. "2 Somlyai 1894. LXIV. cikk. 373 RégFüz 36 (1983) 90. 99 pezhette, amelyet 1429-ben Maróthy János vett zálogba. Ebben az esetben már a XV. század első felében létezhetett, hiszen bizonyára a Maróthyaktól megkapta e birtokot. 1516-1517-ben a kápolna jobbágyait, Boda Jánost és Megyeri Balázst említették. 374 1523. november l-jén Brandenburgi Györgytől Sadobrics Péter kapta meg a kápolnát, s 1530ig az ő keze alá tartozott. 1526-ban a plébániatemplom mellet ez a kápolna is 2 forint 50 dénár hadiadót fizetett. 375 A Mária kápolna javait 1552-1554 között, majd 1559ben is a gyulai vár tisztjei foglalták le. 1561ben Ferdinánd király csak Forgách Ferenc váradi püspök közbenjárására adta vissza ismét egyházi kezekbe a Mária kápolnát, s annak ingatlanait. Három évig Kamonczy Gergely fennhatósága alá tartozott, de ő is kénytelen volt 1564-ben azért tiltakozni, mert Kerecsényi Mátyás újra lefoglalta a kápolna jövedelemforrásait. A kápolna javadalmát ekkor a 17 kapu után adózó Hosszúaszó utca és Murony falu egy része biztosította. 376 A fentiekből következik, hogy a kápolna még 1564-ben is fennállt. Védőszentje Szűz Mána volt/ Békés, Szent Pál kápolna. Karácsonyi János szerint erre a kápolnára csak egyetlen biztos adatunk van: 1526-ban Benedek nevű papja, a plébániatemplomhoz és a Mária kápolnához hasonlóan, 2 forint 50 dénárt fizetett hadiadó fejében. Védőszentjére és nevére is csak következtetni lehet. Erre alapot az eddigi kutatásokban az adott, hogy a középkori Békés egyik malmát, s egyik temetőjét is Szent Pálról nevezték el. 378 A malom helyét Jankovich Dénes a mai Cseresznye és Malom utca találkozásánál azonosította. Ettől E-ra, a régi Fehér-Körös Ny-i partján, nagyrészt a mai Szent Pál sor mellett helyezke374 Bvmt 11.230. 373 Göndöcs 1881. 78; Bvmt: I. 77, 186-187, II. 30. "б Bvmt I. 192-193, 11. 31, 111. 74. 377 GyO 82-83. 378 Bvmt 1. 245-246, II. 30-32.
