Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai is változtattak a templom külső jellegén, megjelenési formáján. Csorváson és Kaszaperen pl. a gótika hatását keltő támpilléreket emeltek mindössze a meglévő falak mellé. Tanulságos az is, hogy a 15 átépítésen, átalakításon átesett falusi templom között kettőnél több építési periódusa — a fövenyesi északi körívhez kapcsolódó bővítést kivéve — egynek sincs. Mindent összevetve tehát a templomok bővítése, átalakítása elkezdődött már a XII—XIII. század fordulóján, de döntő lökést ebben csak a XIV— XV. század hozott. Egy-egy épületen pedig leginkább csak egyszer végeztek átalakítást, bővítést. Nem meglepő természetesen, hogy a támpillérek előfordulása az átépítésekkel van öszszefüggésben, hiszen ha mindegyik templomnak volt Árpád-kori előzménye — mint ahogy az eddigi megfigyelések ezt igazolják —, akkor a gótika későbbi hatására elterjedő támpillérek törvényszerűen csak az egyházak későbbi átalakításával, átépítésével lehetnek kapcsolatban. Az alföldi magyar falusi egyházépítészetnek sajátos vonása azonban, hogy az európai gótika kései és távoli, s mindenképpen periférikus lecsapódásaképpen az itt előforduló támpillérek alkalmazása nem feltétlenül járt együtt a templomtest átalakításával is. Ehelyett mindössze a támpilléreknek az épület külső jellegére gyakorolt hatása ragadta meg a helyi építőmestereket, Támpillérek középkori Békés ; Település [ Szentélynél ...... ..... ... , ,..„. Csabacsüd_ _JL_ Csorvás J[ \\ Kaszaper jl_ __jj Kétsoj^ron _ j |[ :",-' ', I i .•' Kopancs J \_ _ __J

: | Kovácsháza _j; i_ i '•••-•-• ^ •••' y j " ' j Szcn:isegyhaz_ j; ; : Szentbenedek j [ Szolos j __ _J ; Vizesmonostor I 49 s nem foglakoztak a falaknak a gótika szabályai szerint kötelező szerkezeti változtatásának szükségességével. A támpillérek gyakorlati, támasztó funkcióját azonban igen jól kihasználták a kora Árpád-kori épületek bővítésekor keletkező falcsatlakozásoknál. Ilyen gyakorlati szerepet nyertek a hosszanti falak melletti támpillérek pl. a kétsoproni, kovácsházi, szentbenedeki, szőlősi, vizesi templomnál, viszont mindössze gyakorlati funkció nélküli díszként jelentkeztek pl. a csorvási, kaszaperi, kopáncsi, szénásegyházi templomnál. Az alföldi falusi támpillérek alkalmazására tehát az jellemző, hogy azokat olyan esetben is megépítették, ha a templom szerkezetében változtatás nem történt, s így a templomnak csupán a külső jellege változott meg, mintegy gótikus hatást kölcsönözve az épületnek a támpillérek által. Végigtekintve a 33 ismert Békés megyei falusi templom alaprajzán, mindjárt szembeötlik, hogy a támpillérek alkalmazásának száma nem azonos az átépített épületek számával, hanem annál kevesebb. Ez peciig azt jelenti, hogy nem mindegyik kései átalakításnál vagy átépítésnél alkalmaztak támpillért, de minden támpillér egyben átalakítást is eredményezett. A középkori falusi templomok rendelkezésre álló alaprajzainak csaknem harmadánál, összesen 10 templomnál találunk támpillért. megyei templomoknál (db) Hajónál j Hajónál és szentélynél J 6+3 2 H J>+2