Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

48 A templom Arpádkori eredetű, később átépített, átalakított vagy kijavított falusi templomok Békés megyében • """ Falu Pusztulásának ideje . Bővítéssel járó átépítés J \ Kiegészítés, javítás \ Átalakítás ideje |! É || К j: D \\Ny\\ új | |i | iBercsényegyháza | , " "\ с Árpád-kor j + • J J J |;xii-xni. sz. ford. Csabacsüd 1 , , „, .r: " i i , i " i i • г keso középkor j J + | JxiV. sz. Csorvás Décse késő középkor J késő középkor i * 1 + j XIV-XVI. sz. | Csorvás Décse késő középkor J késő középkor "1 j s + XII-XIV. sz. Fövenyes késő középkor \ + ! Ii 1 1 i I : „ ! + 1 XII-XIII. sz. e.fele | XIV. sz. után Györké késő középkor | + 1; | XIII. sz. Kardoskút Árpád-kor + J XII-XIII. sz. ford. Kaszaper _J Kétsopron késő középkor j késő középkor j • + ! I + IXV. sz. Kaszaper _J Kétsopron késő középkor j késő középkor j • + i ; i J_ + 1 XIV XV. sz. Kovácsháza '} késő középkor | i ; i J_ + 1 „ j'XV. sz. Nagyszénás 2. | Arpad-kor j j ; + 1 i XII-XIII. sz. | Szénásejgvháza késő középkor | + 1 1 JXIV-XV. sz. Szentbenedek | késő középkor + XIV-XV. sz. Szőlős késő középkor ( ; + | IxiV-XV. sz. Vizes J" késő középkor j + | XIII. sz. vége A fenti táblázatból kiderül, hogy a bővítéssel járó átalakítások terén minden variáció előfordul: a négy égtáj irányába való bővítés mellett a régi lebontására és teljesen új épület emelésére is van példa. Nem számított, hogy a szentélyt (Csabacsüd, Kétsopron, Vizes) vagy a nyugati zárófalat (Györké, Kovácsháza, Nagyszénás 2. lelőhely, Szentbenedek, Szőlős) kellett-e lebontani, vagy éppen az egész régi templomot (Fövenyes, Kardoskút); sőt az sem, hogy a régi templomhajó tere nem lett a bővítés után szabályos (Csabacsüd, Kétsopron, Szentbenedek, Vizesmonostor). Kizárólagos szempont a templom funkciójának minél jobb kihasználása, a célszerűség illetve az általános használhatóság volt. Jellemző adat lehet a későbbi kutatástörténet számára az is, hogy a falusi templomok bővítésének ideje nem feltétlenül kapcsolódott a késő középkor időszakához, hanem a 15 templomból háromnak a bővítésére még az Árpádkor folyamán sor került (Bercsényegyháza, Kardoskút, Nagyszénás 2. lelőhely). E három település egyike sem érte meg ugyanis a XIV. századot, s még az Árpád-korban elnéptelenedett. A jelentősebb átépítések, átalakítások idejét nagyon nehéz megállapítani, s legtöbbször csak hozzávetőleges időpontot lehet megbecsülni. A bizonytalanságok ellenére is valószínű azonban, hogy a legtöbb változást a XIV. századi általános társadalmi és főként gazdasági fejlődés indította el, amely a XV. században teljesedett ki. A helyi fejlődés a XVI. század elejéig tartott, de ekkor — egy-két kivételtől eltekintve (pl. a gyulai ferences templom bővítése) - valószínűleg már minden, templomot érintő változtatáson túl voltak a falvak. A táblázatban összefoglalt adatok szerint az épületek átalakításának leggyakoribb időszaka szintén a XIV—XV. század volt. Arra ugyancsak akadt példa, hogy bár az eredeti templom nagyságát nem módosították, még-