Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai 37 Lelőhely/periódus \ Alapozása ' Alapfalainak szélessége j ¥ alapanyaga \ Díszítőelemei Szőlős ! agyag | _ kő? + tégla? j Vizesmonostor I. j agyagrétegek és | téglasorok váltakozása j | Vizesmonostor II. (kő | ; 0,7m | j Monostorok, rendházak Csolt-monostor | kő, úsztatott : tégla + kő j : freskó, fa i Gerlamonostora | kő, tégla, úsztatott i 1,4-1,9 m | tégla Gyulamonostora | kő, tégla, úsztatott | tégla + kő j,Gyula, ferences I. j kő | : 1,2-1,65 m j. kő? Gyula, ferences II. I tégla | ; 1,2—1,65 m | tégla? j Falusi templomrészletek, alaprajz nélkül Apáca 1 kő + tégla • ' j ' i Dombegyház [ agyagrétegek és (•téglasorok váltakozása tégla? j Fecskés | agyag [tégla 1 márványoszlop Félhalom а £У а 8 _ Jjégia _ _ |l i Kevermes sárga agyag | ; tégla { О ro sház a, Monor agyag ! J - "If 1 Pázmány kő + tégla A fenti táblázatból jól látható, hogy leggyakrabban az agyagból (vagyis döngölt földrétegekből) készült alapozást alkalmazták, de helyenként kövekkel készítettre is van példa, s e tekintetben különösen az eleve nagyméretű épületek, monostorok, rendházak templomai jöhetnek számításba. A falusi egyházakra jellemző agyagalapozással kapcsolatban azonban ajánlatos kitérni néhány sajátosságra. A teljes feltárással vizsgált 33 egyház 43 építési periódusa közül tiszta döngölt agyagból vagy döngölt földből készült az alapozása 18 templom 21 építési periódusának. Ebből azonban mindössze 3 templom alapjához használtak máshonnan hozott sárga agyagot, a többi 18 építési periódus döngölt alapja a helyben talált barna vagy fekete föld réteges visszadöngölésével készült. A döngölt földrétegek vastagsága 2—30 cm között váltakozott, az átlag 5—15 cm volt. Döngölt földrétegek és téglák együttes felhasználásával találkoztunk 7 templom 8 különböző építési periódusánál. Közülük a bánkúti templomnál az alapozási árok legalján volt csupán téglasor, a többinél a döngölt földrétegek és téglasorok váltakoztak egymással. Kő és mészfelhasználásával készült ugyanennyi, vagyis szintén 7 templom 8 építési periódusa. További 4 templom 4 építési periódusának alapozása más-más megoldású volt. Agyag és kő felhasználásával készült a csorvási templom; mész e ' s légla alapozású volt a gellértegyházi épület; agyag-tégla-kő összetételű volt a kaszaperi egyház; a megyeri templom hajóját pedig agyaggal, szentélyét viszont agyagrétegek és téglasorok váltakozásával alapozták. Az apácaegyházi és kopáncsi templom alapjáról nincs megbízható információnk. A fenti táblázatban szereplő hét, csak részleteiben előkerült falusi templom hét építési periódusának alapozástechnikája ugyanezeket az arányokat erősíti meg.
