Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai Gyoma. 1332: Gama, 1338: Gyuma, 1393: Gyoma, 1412,1444: Gyoma, 1473: Gyomya, 1479: Gywoma, 1552, 1634, 1639, 1685. 538 1332-ben Pál nevű papja 5 garast adott pápai tized fejében. 1412-ben Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát említették. 1552-ben papja 3 forintot fizetett. 1634-ben Diószegi András, 1639-ben Herczegszőlősi Dániel, 1685-ben pedig Solymosi Boldizsár volt itt pap. 1719-ben és még 1733 táján is romos volt a templom. 539 Az új református templom 1775-ben épült, a ma is állót pedig 1807-ben emelték. Az utóbbi építési szerződésének egyik pontja kikötötte, hogy az akkor még álló templomnak az összes építőanyagát is felhasználják. 540 Nem tudhatjuk azonban, hogy az 1805-ben kötött szerződés idején a középkori templom létezett-e, vagy azt már az 1775. évi építkezések idején eltüntették. Gyoma 245. lelőhely, Nyilas-dűlő. A terepjáráson felfedezett Árpád-kori falu templomának helye egy tanya alatt lehet. A tanya környékén lapos téglák és embercsontok szoktak előkerülni. A települést még a XIII. században elhagyhatták. Nevét nem lehetett azonosítani. Györké. 1403: Gywrke, 1412: Gerke, 1418: Gyürke, 1422: Gerke, 1511,1526,1553,1555,1556, 1558: Gierke. 542 A falu templomáról az oklevelek hallgatnak, de annak maradványait a XIX. században is szemlélhették még. 543 A templom alapjait Implom József 1936-ban tárta fel. A közölt 538 Bvmt II. 132-133; Cs I. 651; Györffy 1987. 507. 5ЗД MV I. 45; Györffy 1987. 500, 507; BO I. 268, 282; ВО И. 27; Bvmt П. 129-132; Csvmt I. 296, 449; MRT 8. 274275. (4/300. lelőhely) 540 Bvmt II. 133; Cs. Szabó 1989. 628-629. 541 MRT 8. 263. (4/245. lelőhely) 542 ВО II. 53; GyO 6, 12, 61, 277; Bvmt II. 137; Cs I. 732. 543 Hnt 55; Haan 1870. 181, 204. 119 alaprajzon jól látszik, hogy az épületnek két építési periódusa volt (14. kép). I. periódus (14. kép 1). Először egy kb. 10 m hosszú és 5,6 m széles, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomot építettek. Alapozási árkának aljára sárgaföldréteget döngöltek, majd fölfelé haladva ilyen földrétegek és a közéjük rakott téglasorok váltogatták egymást. II. periódus (14. kép 2). Később ugyanezt a templomot használták, de a hajót Ny-i irányban kibővítették. Az új falak alapozásánál termésköveket használtak. Az épület hossza kb. 16 m, szélessége 7,5 m lett. Implom József az első periódus építési idejét a tatárjárást megelőző időre, a másodikét pedig a XIII. század közepére helyezte. A megmaradt leletanyaghoz köthető feljegyzések szerint a 12. sz. sírban került elő egy XII. századi érem. Ez arra utal, hogy a templomot a XIII. századnál korábban is építhették. 544 1985-ben azonosítottuk a lelőhelyet (57. kép). A felszínen gyűjtött leletanyag a település Árpád-kori eredetét erősítette meg. A templom hitelesítésére nem nyílott mód, mert jelenleg területe egy tanya kertjébe esik. A tanya kerítésén kívül 1986-ban a templom körüli temető 16 sírját tártuk fel. A sírleletek késő középkoriak voltak. 545 Gyula, monostor. 1313: Julamonustra/Jula monustura, 1332-1337: Gúla, 1387: Gywla, 1393: Gyle, 1397: Gyule, 1398: Gyula. A XV. század elejétől kezdődően a települést szinte mindegyik évtizedben, azokon belül általában többször is emlegetik írott források. 546 A megye legtöbb középkori egyházi épülete kétségkívül Gyulán volt. Említéseik esetlegessége miatt azonban nem csupán a mai 544 Békés 1936. szept. 13. 3; EFM ltsz.: 66.23.3. Az összesítő alaprajz közölve: Scherer 1938. 41. s« RégFüz 40 (1987) 98-99; Horváth-Szatmári 1989. 382386; Szatmári 1996a. 52-60. 546 GyO 1-3. Ш. a további oldalak; Cs I. 647.
