Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai javították, de később a szentélyét a Körös annyira alámosta, hogy az 1698-ban a folyóba dőlt. 1724—1728 között a templomhajót istállónak használták. 1731-ben a Kerekiből jött új telepesek a 12 öl hosszú és 8—9 öl széles épületet kijavították, s Szent Imre tiszteletére szentelték fel. 1736-ban azonban még mindig nem volt mennyezete. 1751— 1753 között e régi templomot lebontották, és a helyén újat építettek. A ma is álló templomot a régi mellett 1799-1805 között építették, s ekkor a korábbit végleg elbontották. Az utóbbinak a földben hagyott alapfalait 1881-ben a Körös szabályozásakor tüntették el. Helye a mai belterülettől kissé É-ra, a közúti híd K-i oldalán, a Körös É-i partján volt. 464 Endrőd 6. lelőhely, Kápolna-halom. A XIX. századi feljegyzésekben is szereplő halmot 1976-ban kezdték elhordani, ezért annak tetején Jankovich Dénes szondázó ásatást vég-zett. A feltárás eredményeként egy félköríves szentélyzáródású, egyhajós, döngölt agyag alapozású templom maradványai kerültek elő. Az épület hossza kb. 11,5 m, szélessége 6,4 m, alapfalainak szélessége pedig 1 méter körüli volt (8. kép). Falai téglából épülhettek. A templom melletti, egyrétegű temetőből 1976-ban 10, 1985-ben 82, 1987-ben pedig 63 sírt tudtak kibontani. A sírmellékletek között néhány S végű haj karika, egy XII. századi érem és gyöngyök voltak. A templom omladékából is csak Árpád-kori leletek kerültek elő, mutatva azt, hogy a XI. századi templom és falu még a XIII. század folyamán elpusztulhatott. A település nevét nem •••1 465 ismerjük. Enyed. Lásd Ösvény! 464 Bvmt II. 95; Palugyay 1855. 269; ВО I. 283; Bvmt II. 9697; MRT 8. 127-128, 132-133. (3/9. lelőhely) «s FInt 41, 113, 91. j; RégFüz 29 (1976) 65; RégFüz 39 (1986) 11; RégFüz 41 (1988) 83; MRT 8. 126-128. (3/6. lelőhely). Az alaprajz közölve: MRT 8. 128, 7. kép. 111 Eperjes. 1510: Eperyes, 1554: Epperyes, 1559: Eperies. 466 Karácsonyi János véleménye, hogy a település csak a XV. században keletkezett, az 1418-ban említett Fazekasegyház puszta helyén, Kígyóstól DNy-ra. Bizonyíték azonban erre nincsen. Eperjes papja 1520-ban Kamarási Fodor András volt, s a XVIII. század elején templomának helyét is meg tudták • 467 mutatni. Fábiánvára/Györgyháza. 1391: Gyurghaza alio nomine Fabianwara, 1466: Fabianvara, 1498: Fabianwara. 468 1391-ben kőből épült, de torony és tető nélküli templomát említették. Helyét a Csárdaszállás 1. sz. lelőhelyen találtuk meg. Az itt lévő, ma is jelentős magasságú halom tetején pelyvás soványítású, középkori téglák és embercsontok figyelhetők meg. 1926ban a mezőberényi községi elöljáróság által végzett ásatás alkalmával a halom tövében téglafalra, a domb tetején pedig téglakeretes sírokra bukkantak. Az adatok szerint a halom tetején lévő templomot a XV. századra már elhagyták. Régebbi neve (Györgyháza) birtokosára vagy esetleg védőszentjére utal. 470 Fancsika. 1320: Fanchin, 1347,1407,1429: Fanchika, 1448, 1488, 1499, 1551, 1579, 1588, 1638. 471 1448-ban a falu Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomát említették, amely 1788-ban még jó állapotban lehetett. Az ekkor készült térképen K—Ny-i irányítású, téglalap alakú épületként jelölték. 1820-ban is feltüntették a templomhelyet. Az utóbbi években vég4tó Bvmt II. 99. 467 Bvmt II. 99-100, 345. Márki Sándor Eperjes helyét ugyancsak Kétegyházától Ny-ra, az eperjesi pusztán jelölte meg (Avmt I. 228-229). «>» BO I. 72, 75; Bvmt II. 102; Cs I. 650; MRT 10. 371-373. (4/1. lelőhely) 4( » Bvmt II. 102. 47(1 MRT 10. 371-373. (4/1. lelőhely) 471 Jakó 1940. 239; MRT 6. 209.
