Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
112 zett terepjárasokon már csak a kiszántott téglák és embercsontok utaltak az egykori templomra, egy magas halom tetején. A környéken gyűjtött edénytöredékek az egész középkoron át folyamatos megtelepedésről árulkodnak. Fás. 1221: Fas, 1350, 1357, 1383: Faas, 1492, 1518,1556,1559,1564,1647,1682. 473 A falut a Körösladány 53. sz. lelőhelyhez kötötték, de templomának helye ettől nem messze, a Bélmegyer 53. sz. lelőhelyen sejthető. A felszíni leletek kora megfelel az okleveles említéseknek. 474 Fáv. 1323: Faw. 475 A Békés megye területére eső egyházát is ekkor említették. Pontos helyét nem ismerjük. Fazekasegyház I. 1418: Fazakaseghaz. 476 A XV. század elején már pusztán álló falu helyét Gyula, Kétegyháza és Kígyós térségében jelölték meg. 477 Templomára csak az elnevezéséből következtethetünk. Fazekasegyház II. 1403: Fazokaseghaz, 1512. E másik, az előzőhöz hasonló nevű falu helyét Csabacsüd és Szentandrás környékén keresik. Az Örménykút 110. sz. lelőhellyel való azonosítása lehetséges, de nem biztos. 479 Templomára nevéből következtethetünk. Fecskés. 1456: Feczkes/Monyorosfeczkes/Pfeczkes, 1463: Fechkes, 1466: Monyorosfechkes, 1472, 1478: Monyarosfechkes, 1489: Monyorosfechkes, 1536: Komlosfechkes, 1552, 472 Jakó 1940. 239; Juhász 1971. 156; MRT 6. 209. (13/15. lelőhely) « VR 269; ВО I. 12, 22, 32, 106, 136; Bvmt II. 102-105; CsI. 650;GyO321. 474 MRT 6. 111-112. (7/53. lelőhely); MRT 10. 351-352. (3/53. lelőhely) 475 Bvmt II. 106; MRT 6. 112; Györffy 1987. 506. 476 ВО I. 46. 477 Avmt I. 229; Cs I. 730; Bvmt II. 99, 106. Lásd még az Eperjes címszónál is! 47H GyO 6; Bvmt II. 106. 479 Bvmt II. 106; MRT 8. 363, 367. Kataszter 1556: Kys Fetchkes sive Comlosfechkes, 1558: Fechkes, 1561, 1563, 1564: Kysfechkes/Monyarosfechkes, 1622, 1628, 1636, 1642: Fechkes, 1647: Kisfecskés, 1655: Fecskés. Az írott források nem szólnak a falu templomáról, de annak helyén 1894-ben Oláh Imre sikerrel végzett ásatást. A templom helyét tégladarabok mutatták egy halom tetején. Az ásatásról mindössze annyit tudunk, hogy Ny—K-i tájolású csontvázakon kívül a templomhoz tartozó, „furkózott alapot" is találtak. A templom alaprajzát azonban a különböző bolygatások miatt nem tudták elkészíteni. Az épület fala téglából készülhetett. Az ásatás során — egy orsókarikát kivéve — semmilyen leletre nem bukkantak, viszont az egykori faluhelyen vagy annak közvetlen környékén előkerült egy 17 cm magas, vörösmárványból faragott oszloptöredék, amely valószínűleg a templom helyéhez köthető. 481 Az egykori falu és templomának helyét 1964-ben sikerült azonosítani. A templom a középkor folyamán egy mély folyómeder Ny-i partján állt. A felszínen Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek jelezték a falu fennállásának időszakát. 482 Fejéregyház. 1297: Feyreghaz, 1329: Feyereghaz, 1330: Feyereghaz, 1448: Feyereghaz, 1455: Feyereghaz, 1550, 1552. 483 1297-ben lakatlan földön állott e „fehéregyház". A falu elnevezése bizonyára templomának színére utal. Helyét Szentandrástól ENy-ra keresik. 1552-ben is jegyezték egyházát, papja ekkor adós volt. 484 4»o Csvmt II. 290; Hmvht II. 329, V. 728-734; Hnt 119, 175. j. Karácsonyi J. és Szeremlei S. az 1525. évi Mogyorósegyházára vonatkozó adatot is ide sorolta (Bvmt II. 246; Hmvht II. 332). Borovszky S. viszont különbséget tett Fecskés és Mogyorósfecskés falu között is (Csvmt II. 290, 396). 481 Hmvht II. 253, 334. 482 Kovalovszki 1965. 179, 182. (33. lelőhely) 483 BO I. 13; Bvmt II. 106-107; Cs I. 666; Györffy 1987. 506. 484 Bvmt I. 38, II. 106-107; Györffy 1987. 506.
