Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

2P. £ф: a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúrák átmenetének idejébe tartozó szarvasi körszentély alaprajza; a ferde vonalkázás a széles körárok átvágásait, a fekete a paliszád és a cölöplyukak feltárásait jelzi Ugyanerre mutat a tiszapolgáriak vallásos életének egy másik emléke, amelyet a William Parkinson vezette magyar-amerikai, közös régészeti ásatások során 2003 augusztusában fedeztek fel. Éppen ezért nem is tudok végleges eredményekről beszámolni, sőt magát a feltárt emléket is csak a szinte teljesen hasonló, Szarvason két évtizede feltárt körszentély vázlatos rajzával tudom szemléltetni (29. kép). Vésztő határának nyugati peremén, a Körösladánytól elválasztó hajdani Körös-meder, a Dió-ér (ma csatorna) északi partján a Bikeridűlőben van egy kis ovális, alig kiemelkedő dombocska. Mintegy két kilométernyire délre található légvonalban a mágori telitől. A néhány éve zajló - tavaly sajnos idő előtt befejezett - ásatások során először arra gyanakodtak (és azt is keresték), hogy itt a tiszapolgáriak korai szakaszának egyszerű lakótelepe volt, ugyanabból a korszakból, amelyben Mágoron is álltak a házak. A légifelvételek viszont érdekes, kör alakú árkokat mutattak (ugyanilyeneket jeleztek az éppen itt kanyarodó ér másik, körösladányi oldaláról is). Végül kiderült, hogy egy (a szarvasitól kissé eltérően elég sekély) árokkal teljesen körülvett, mintegy 40 m átmérőjű központi térséget úgy zártak el a külvilágtól, hogy az árkon belül még két sor cölöpből álló sövényfal, paliszád is volt. Valószínű, hogy ennek a kör alakú szent helynek négy, az égtájaknak megfelelően elhelyezett bejárata volt. (Ilyeneket Szarva81