Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

son is jelzett a légifelvétel, de az ásatásokon nem találtuk meg őket, Bikeriben viszont a korai befejezés miatt nem keresték meg őket). A csaknem szabályos kör alakú belső térségen egy nagyméretű, kelet-nyugat irányban tájolt, téglalap alakú épület alapárkait találták meg, a déli oldalánál rengeteg, szertartások során összetört, de összeállítható agyagedény töredékével, amelyekből máris csaknem százat sikerült rekonstruálni. Ennek a hatalmas edényhalmaznak a fel nem tárt területen maradt egy része. Az ilyesféle kerek szentély térségeknek a hajdani mivoltát ma még nem ismerjük pontosan. Az a valószínű, hogy egy-egy nagyobb területi közösség néhány településének központi találkozóhelyei voltak, ahol alkalmanként vallásos szertartásokra (tavaszünnep, aratóünnep), az öregek tanácsának, sőt az egész felnőtt (férfi-) közösségnek a tanácskozásaira, nagy vallásos lakomákra, sportversenyekre és hasonlókra került sor. 30. kép: tűzvészben átégett 31. kép: hatalmas méretű bronzkori edény bronzkori tárolóedény A két rézkori kultúra települése, temetője és ismételt települése után valamikor a Kr. e. harmadik évezred második harmadában a Mágori-domb ismét elnéptelenedett, és néhány évszázadig lakatlan 82