Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

közepénél kezdődik, és ez okozta azt, hogy a hajdani nagy tell ma a felső részében két külön kúpnak látszik. SZELVÉNY (1986) PINCE 13. kép: a mágori domb eredeti formájának rekonstrukciója nyugat felől, a Wenckheim-pince és az 1986-os szelvény helyzetével; a rekonstruált középső rész magassága méretében a szemléltetés céljából túlzott A domb eredeti formájának egyik lehetséges rekonstrukciója látható a 13. képen. Hozzá kell tennem, hogy a teli szintvonalas felmérése nem jelzi azt a jelentős horpadást, amely az őskori pincemúzeumtól balra, Szeghalom felé szabad szemmel jól látható (a 10. képen a IV-VIII. szelvénytől délre). Csak ásatás dönthetné el, hogy hordtak-e el innen is rétegeket a bejárati út feltöltéséhez. A szűztalaj (3. kép A) a jégkor elmúlta után, Krisztus előtt 10 és 5 ezer között keletkezett, folyami hordalékból és növényi humuszból. Ezen vertek tábort a legelső megtelepülök az V. és IV. évezred fordulójának táján, ők egyúttal az Alföld e részének legelső ismert lakói. Ennek a két időszaknak (tehát a Körös kultúrának és az Alföldi Vonaldíszes Kerámiának) a maradványait ebben az 1986-os szelvényben nem találtuk meg, feltárta viszont szórványos edénytöredékeit Hegedűs Katalin a IV-VIII. szelvények legalsó részén. Valahol a domb legmélyén azonban ott kell rejtőzködniük cölöpökből szerkesztett és agyaggal vastagon tapasztott falú házaiknak, a háztartási hulladékokat, elsősorban az ezernyi eltört agyagedény cserepeit őrző hulladékgödreiknek, sőt alkalmasint temetkezéseiknek is. 58