Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

egy nő és egy férfi számára (a 37., illetve a 40. sír, ha a 37. esetében jó az embertani meghatározás). Mindkét korszakban előfordult, hogy a vésőt a halott kezébe vagy kezéhez tették (a tiszai 2. és 86/4. sír, illetve a 7. képen a 86/1. tiszapolgári sír), hogy másvilági élete kez­detén rögtön a keze ügyében legyen e fontos szerszám. Sajátos összefüggés, hogy a 6. és 42. tiszai korú sírokban a ha­lott színes okkerrögöt kapott az eltemetéskor a markába. A vörös, rit­kábban sárgás okker használata a tiszai korban szinte általános volt a temetéskor (18 okkeres sírról tudunk), a tiszapolgáriak között viszont elő sem fordult. A mészkőből, márványból faragott átfúrt gyöngyök, ritkán rézgyöngyök viszont az utóbbiaknál voltak valamivel gya­koribbak: míg a tiszai sírok közül csak négyben volt gyöngy (igaz, a 31. sírban 73 darab), addig a későbbiekben öt sírban találtak ilyesmit, nem is egyszer márványszemekből fonott egész öveket (például a 28. sír 7 éves gyermeke mellett). Réztárgy a tiszai kultúra sírjaiból nem került napfényre, előfordult viszont egy-egy apró darab a tiszapol­gáriak némelyikében (a 18., 21. és 28. sírok). A Nemzeti Múzeumba került hatalmas rézcsákány (33. kép) tehát kivételes leletnek számít, és ha sírban találták, akkor az abba eltemetett férfi alighanem az egész közösség főnöke, bírája, vezetője lehetett életében. Mindkét korban általános volt, hogy a holttestet (esetenként a mellékletekkel együtt) gyékénybe csavarták, a tiszapolgári sírok közül kettőt pedig állatbőrbe (a 26. és 28. sírok). Egy esetben a tiszai korban egy ilyen gyékényes sír alja még sárga agyaggal is ki volt tapasztva. Egyik sem volt drága dolog: gyékény is, agyag is bőven volt a Sárréten. Koporsósak a mélyebb szinteken fekvő sírok voltak, és ezek­ben volt gyakori a vörös festék, az okker is: a test általában fedetlen részeit, tehát az alkart, a lábszárat és a fejtetőt vastag vörös festékré­teg borította. Az arcon viszont nem találtak okkert: lehet, hogy va­lamiféle szemfedő borította? Más megfigyelések alapján talán csak azért nem látszik az arcon a vörös szín, mivel a vékonyabb, sziva­csosabb csontok kevésbé őrzik meg a festéket, hiszen természetesen nem a csontokat fedték be vörössel, hanem a még el nem temetett 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom