Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

Először egy olyan kérdésre kell válaszolni, amelyet sok látogatónk alighanem feltesz magának: miért nem tárnak fel egy telit a maga teljes egészében. A válasz egyszerű: ilyenre sehol a világon nem került még sor. Még a leghatalmasabb országok sem voltak eddig képesek erre: sem az amerikaiak a Közel-Keleten (otthon náluk indián tellek nem voltak), sem az oroszok a megszállt Közép-Ázsiában (tellek az eredeti orosz földeken sem voltak), sem az indiaiak otthon (nekik vannak saját telijeik). Nem is beszélve a tellek ezrei fölött rendelkező törökökről. így még a nevezetes Trója hatalmas dombját sem sikerült teljesen kiásni - legfeljebb csak szétrombolni - a csaknem másfél százada (1870-től) folyó öt nagy ásatás során. Mágor 4,25 hektáros területéből az őskori szelvények teljes felülete körülbelül 220-230 négyzetméter, tehát alig több mint fél százalék (10. kép). A magyarázat részben a modern ásatásoknak a szakmai pontosságot követelő és abból eredő aprólékossága, tehát az időigény. Egy negyedszázada meghalt kiváló angol régész, Max Mallowan (1904-1978), aki évtizedekig dolgozott Mezopotámiában, többek között az uri királysírok feltárásán (egyébként Agatha Christie volt a felesége), ezt a kérdést önéletrajzában így fogalmazta meg: manapság tízszer alaposabban, tehát lassabban ásnak már, mint mi hajdanában, de éppen ezért tízszer kevesebb leletet, tehát az őstörténetíráshoz felhasználható adatot találnak. Akár eljöhet az az idő is, amikor semmilyen aprócska részlet sem kerüli el a régész figyelmét, de akkor meg aligha tárnak fel majd valamit is (Mallowan's Memoirs. London, 2001, 302). A teljes vagy csak nagyszabású telepfeltárások tehát egyre ritkulnak. Egy másik akadályozó vagy lassító tényező a tengernyi előkerülő lelet megtisztítása, restaurálása, feldolgozása, tárolása, megőrzése. Ne feledjük el, hogy egy múzeumban elméletileg mindörökre helyezik el a tárgyakat. Jó-jó, ez a mindörökre jelentsen most „csak" két évszázadot (mint láttuk, ennyi évvel ezelőtt alakult meg a Nemzeti Múzeum, a világon a harmadik nemzeti gyűjteményként). 37