Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Munkácsy Mihály Múzeum rövid története

Kialakult az a helyi viszonylatban szélesebb polgáriértelmiségi réteg, melynek már volt lokálpatriotista kötődése, s a múlt emlékeiben megőrzendő értéket látott. A múzeum alapításához kedvező légkört teremtett a millenniumi időszak általános nemzeti felbuzdulása. Országszerte megélénkült a múzeumalapítási kedv, s ennek a hullámnak volt terméke múzeumunk is. A kezdeményezés érdeme Varságh Béla gyógyszertár-tulajdonosé volt. Az általa 1899. július 1-jére öszszehívott értekezleten határozták el a "város társadalmának vezetői" a Múzeum-Egyesület felállítását. Tervükhöz tekintélyes pártfogóra leltek a már említett Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárban, aki erkölcsi támogatásán túl az állam jelentős anyagi segítségét is kilátásba helyezte. Nevéhez fűződik az egyesület alapszabály-tervezetének kidolgozása, amit az 1899. november 25-én tartott alakuló közgyűlés néhány módosítással fogadott el. A dokumentum fontosabb célkitűzései ma is időszerűek: "...felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, történelmi, természeti és néprajzi emlékeket; továbbá megőrizni a népéletre vonatkozó jellegzetes tárgyakat, művelődési eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari tárgyakat, valamint a város jótevőinek az emlékét, képeit és családi ereklyéit; végre az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni, és hozzáférhetővé termi. " A Múzeum-Egyesület létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s tevékenységének betetőzéseként felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A mintegy 100-120 tagot számláló egyesület munkájához az anyagi fedezetet három forrásból merítette: a kezdetben évi 500, majd 300-400 koronát elérő tagdíjak és alapítványok bevételeiből, Békéscsaba évről évre megszavazott 600 koronás támogatásából, végül 1905-ig az évi 1000-1200, 1905 után pedig az évi 400-600 koronás állami segélyből. Az egyesület vezetői, tisztségviselői minden díjazás nélkül, főhivatásúk mellett látták el teendőiket. Az első igazgató Bálás Ádám (1872-1932) gimnáziumi tanár volt, aki rövid ideig, 1902-ig töltötte be ezt a posztot. Utána 1908-ig Krammer Nándor (1855-1921) polgári iskolai tanár következett. Legnagyobb érdeme a múzeum gyűjteményi "lajstromának" elkészítése, és megjelentetése. Az egyesület utolsó vezetőjévé Re 11 Lajos (1874-1952) gimnáziumi tanárt választották, aki a városi kezelésbe adott múzeumnak is első igazgatója lett. Nevéhez fűződik a múzeum felépítésével kapcsolatos teendők szervezése, irányítása, első kiállításainak rendezése. Az új épület átadásával egy időben megjelentette a múzeum történetéről, gyűjteményeiről szóló könyvét (A békéscsabai múzeum. Története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba, 1914). Gyűjtő és tudományos publicisztikai tevékenysége elsősorban a néprajzra irányult, "Békéscsaba népe" címmel színvonalas összefoglalót írt a város néprajzáról. A gyűjtemények alapjainak lerakása érdekében a Múzeum-Egyesület nagy lendülettel látott munkához: ásatásokat végzett, néprajzi gyűjtéseket szervezett, igyekezett a fellelhető magángyűjteményeket megvásárolni, magánszemélyekhez, intézményekhez fordult a birtokukban lévő muzeális értékű tárgyak átadása érdekében, erőfeszítéseket tett más múzeumok másodpéldányainak megszerzésére. created favourable atmosphere for establishing tlie museum. The museum-founding sentiment livened up all over tlie country, and our museum was a product of this wave. The merit of tlie initiation was of Béla Varságh, pharmacy-owner. On a meeting invited by him on 1

st July 1899 tlie "leaders of the society of tlie town" decided to establish the Museum-Association. They found a respectful patron for their plan in tlie above-mentioned Mihály Zsilinszky, state secretary of the Ministry of Religion and Public Education, who, in addition to moral support, held out tlie prospect of significant financial subvention of the state. He elaborated a constitution-draft for tlie Association, which was accepted by the statutory meeting with several modification on 25

th November 1899. The most important objectives of the document is not outof-date even today: "... to seek out and to collect the archaeological, historical, natural and ethnographical relics that can be found in the town, occasionally all over the territory of tlie comitat; moreover to save tlie characteristic objects, cultural instruments, books, manuscripts, objects of art and industry, relating to tlie life of the people, as well as tlie relics, pictures, family heirlooms of the benefactors of the town, eventually to diffuse general ideas, and to organise libraries for tlie people. " During fifteen years, whenas it existed, tlie Museum-Association laid the foundation of the collections, it grew up prepared experts, and, as crowning of its operation, built up the House of Public Education giving location also to the museum. The Association having approx. 100-120 members covered tlie costs of its activities from three financial sources: from the incomes of the member-fees and foundations (at tlie beginning annually 500, later 300-400 crowns), from tlie financial support voted per year by Békéscsaba town (annually 600 crowns), and from tlie state contribution (annually 1000-1200 crowns till 1905, afterwards annually 400-600 crowns). Leaders, officials of the Association performed their duties without any payment beside their main occupation. The first director was Adam Bálás (18721932), teacher of tlie grammar school, who fulfilled this duty for a short time, till 1902. He was succeeded by Nándor Krammer (1855-1922), teacher of civic school till 1908. His greatest merit was that he prepared and published tlie collection-inventory of the museum. The last leader of the Association was Lajos Rett (1874-1952), teacher of tlie grammar school, who was elected as tlie first director of the museum that was given into tlie administration of the town. He organised, directed the construction of the museum-building, and he arranged tlie first exhibitions. When the new building was opened, he published his book on tlie history and tlie collections of the museum (The museum of Békéscsaba. Its history, description of its building and its collections, Békéscsaba, 1914.). Ethnography was in tlie centre of his collecting, scholar interest. With tlie title "Békéscsaba and its people" he wrote a high level summary about the ethnography of tlie town. The Museum-Association started to work dynamically in order to lay down the foundations of the collections: excavations were carried out, ethnographic collections were organised, they endeavoured to purchase the available private collections, they applied to private persons or institutions for objects of museum-value, they made efforts to acquire the duplicates of other museums. According to the contemporaneous classification, they formed tlie following collections of tlie collected materials: Collection of Antiquities (according to the current interpretation: a part of the archaeological and historical relics), Collection of Money and Coins, Collection of Relics (relics of well-known personalities or important historical events), Collection of Natural History and Pale9