Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: Békés megyei történeti kertek

Natura Bekesiensis 8. voltak, akik a kastélyt az 1860-as években építtették, romantikus neoklasszicista stílusban. A második világháború után a kastélyt állami tulajdonba vették. Volt cselédlakás és nevelőotthon. Néhány évvel ezelőtt a nevelőotthon megszűnt, azóta az épület és a kastélykert, amelynek eredeti kiterjedése két hektár volt, pusztulóban van. A kastély körüli eredeti faállományból alig maradt meg néhány, többek között négy-öt kocsányos tölgy. Ezek közül is már több száradásnak indult. Említésre méltó fák még a vadgesztenye, lucfenyő és egy száz év körüli vasfa {Gymnoclaudus dioicus). A kastély és parkja a természetvédelmi programokhoz fűződő központi hely is lehetne. A Bélmegyer községtől néhány kilométerre fekvő Karászi-vadászkastélyt és parkját ma erdőfoltok veszik körül. Megközelítése a vésztői útról leágazó útról lehetséges. A területe öt hektár. A Kárászok által épített vadászkastély az ezernyolcszázas évek végén épült. A második világháború után a kastély kezelője a Hidasháti Állami Gazdaság lett. A kastély jelenleg is vadászkastélyként funkcionál. Az eredeti parknak csak nyomai fedezhetők fel. A kastély mellett megmaradt egy öreg tiszafasor (7axus baccata). A kastély előtt vadgesztenyék, száz évnél idősebb kocsányos tölgyek, japánakácok, vöröstölgy, törökmogyoró és feketefenyő csoportok díszlenek. Maradványfái közül különösen értékesek a hatalmas méretű japánakácok és a bevezető út jobb oldalán levő kocsányos tölgyfasor. A csorvási kastély és kastélypark tulajdonosa gróf Wenckheim Sándor volt. A kastélyt a 20. század első felében kezdte építtetni. A gazdasági válság idején tönkrement, és az épületnek csak a külső váza készült el. A kert építésénél addig elkészült a barokk medence, úszómedencék és a csónakázó tó. A parkban található fák arról tanúskodnak, hogy a kert is igen nagy hozzáértéssel került beültetésre. Az elburjánzott puszpángok, tiszafák, öreg tölgyek, vadgesztenyék, gyertyánok, bükkfák, piramistölgyek, lucfenyők a park gazdagságáról tanúskodnak. Ma a kert teljesen elvadult, de helyreállítására még lehetőség van. A Lőkösháza határában található a Bréda-kastélyt és parkját 1810-ben Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja építtette. Az idős faegyedek száma a leszűkült parkban megközelítően ötven. Legtöbb az ostorfa, a kocsányos tölgy és a vadgesztenye, de ritka szép példánynak számít a négy platánfa és az erdei- és fekete fenyő, az öreg akácfa is. Ezenkívül japánakácok, csertölgyek, kőrisek, juharfélék, hársak, rezgő nyárfák, lepényfák találhatók a parkban. Az elhagyott kastélyban már csak a galambok laknak. A tető beázik, annak ellenére, hogy egy része fóliával van letakarva. Helyreállítása és ennek a Palladio- stílusában megépített gyönyörű kastélynak és kertnek a megmentése már alig tűr halasztást. A geszti kastély és az öthektáros kastélykert megközelítése a Mezőgyánt Geszttel összekötő útról lehetséges. A kastély és a park 1766 óta a borosjenői Tisza család tulajdona volt. Tisza József az 1800-as évek végén kibővítette a már meglevő kastélyt, olasz mestereket hozatott. A kertben üvegház és pálmaház is volt. A kastély épülete előtt két idős, gyönyörű formájú platánfa maradt meg. A kastély belső udvarának díszei az idős tiszafák. A park többi részében a volt istálló és a szérűskert környékén elvadult környezetben igen sok idős kocsányos tölgy, vadgesztenye, vasfa, kőris, hárs, juharfélék, japánakác, vadgesztenye, feketefenyő, vörös tölgy, fekete dió és bükkfa élte túl az idők viharát. Egyegy fa kora a kétszáz évet is elértheti. A kastélyépületben ma még a község iskolája van. A védett kastélykert jelenlegi állapotában is szép részletekkel rendelkezik. A kastély és a kert rekonstrukciója egy kiemelkedő értékkel gazdagíthatná a Dél-Tiszántúlt. A körösladányi kastély és a park a község belterületén fekszik. A kastélyt korábbi épületrészek felhasználásával a báró Wenckheim család építtette 1805-ben. Tervezője Ciegler Antal volt. A kastély mellett több 18. századi uradalmi épület áll. Az épület oldalához egykor fedett lovarda csatlakozott, amelyet a gimnázium építésekor lebontottak. A kastély belső udvara a Sebes-Körös morotvája felé nyitott volt. Ma is megtaláljuk a hajdan a vízhez leve-