Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: Békés megyei történeti kertek

Natura Bekesiensis 8. zető lépcsősort, és a víztől védő magas védfalat. Ez a morotva a vízszabályozás által lassan kiszáradt, később feltöltötték, ma sportpályaként funkcionál. Itt már csak néhány frissen kivágott, a maradványai alapján hatalmas méretű platán emlékeztet a kertre. Az épület előtt tájképi park van, de a fák kora alap­ján az eredeti kertből alig néhány fa maradt meg. Egy nyírt sövényből alakított labirintus maradvá­nyait lehet még felfedezni. A kastélyban 1945 után cselédlakás, községháza és 1949-től napjainkig ál­talános iskola található. Kondorostól néhány kilométerre található a Geisztcsákó területrész. Az egykori majorsági épü­letekkel, kastélykert maradvánnyal, gyümölcsössel körülvett területet, csak nehézségek árán tudjuk ma megközelíteni, mert a terület és a kastélypark telje­sen elvadult. Az 1850-ben Batthyány László által építtetett romantikus kastélyhoz vezető utakat be­nőtték a cserjék, az épület is alig megközelíthető. A kastély tervezője Ybl Miklós és Pollack Ágoston le­hetett. Az emeletes, részletekben gazdag épület fő­homlokzatához öntöttvas oszlopos loggia készült. A kastély melletti, szintén romantikus intézői lakás­ban ma is laknak. Batthyány később a birtokot és a kastélyt Geist Gáspár gyulai polgárnak adta el. A parkban Geist Ybl Miklóssal neoreneszánsz kápolnát is építtetett 1865 körül, amely ma is áll. A kápolnához vezető utat öreg puszpángok és kékes színű álcipsurok sora szegélyezi. A kastély környékén a többi, hasonló időben ké­szült kerthez hasonlóan az idős fák között megtalál­hatók az akkor divatos fafajok legtöbbje, kocsányos tölgyek, akácok, ostorfa, lepényfa, japánakác, hárs, vadgesztenye, eperfa, fenyőfélék, orgona és fagyai sövények. A fennmaradt kastély, majorsági épületegyüttes és a park helyreállítása Kondoros számára egy igen értékes idegenforgalmi lehetőséget nyújthatna. A Nagyszénásról Kondorosra vezető út egyik le­ágazása visz el Kiscsákó jelenlegi központjához. A kiscsákói Geist Gáspár kastély (Tornyos-kas­tély) 1880 körül épült neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós terve alapján. A kastély ma magánterület. A kastély 1945 után a település iskolája és művelődé­si házaként működött. A rendszerváltás után a kas­télyt egy német tulajdonos vásárolta meg. Az épület állagának rohamos romlását okozta, hogy a tulajdo­nos, a régi palatető cseréjét elkezdte, azonban halála megakadályozta a munka befejezésében. A kazettás famennyezet, illetve a gyönyörű épület beázik, és lakatlanul áll. A kastélykert bekerített részében né­hány idős fa megmaradt: fekete- és erdei fenyő, hár­sak, lepényfák, tölgyek és japánakácok. A magánte­rületen kívül maradtak a régen majorsághoz tartozó épületek, a kápolna és a magtár. Az új tulajdonos talán még megmenthetné a vég­ső pusztulástól ezt a műemléki együttest. A parkok és fasorok amelyek, Békés megye tör­téneti epületegyüteseihez tartoznak, szintén helyi védelem alatt állnak. Ezek közül Mezőhegyes kü­lönleges értékekkel rendelkezik. Az 1784-ben léte­sített Ménes Intézet udvarára 1819-ben ültetett indi­ai eredem platánfa a legszebb és a legöregebb. A fenti összefoglalót egy később terjedelmesebb formában megjelenő munkám előzeteseként szá­nom azoknak, akik kíváncsiak szülőföldjük rejtett értékeire, és akik valamilyen módon hozzájárulhat­nak majd e kincsek megmentéséhez. Irodalom Busa L. (1987): Békés megyei kastélyok állapota és park­jaik növényanyagának taxonómiai felmérése. - Békés Megyei Könyvtár Bauecker A. (1976): A szarvasi arborétum és a megyei kastélykertekről - Békés megyei Természetvédelmi Év­könyv, 1. 65-81. Gál I. (1977): Békés megyei kastélyparkok - Békés me­gyei Természetvédelmi Évkönyv, 2. 27-41. Galavics G. szerk. (2000): Történeti kertek, Kertművészet és műemlékvédelem - MTA Művészettörténeti Kutatóin­tézet, Budapest Goda P.-Köteles L. szerk. (1984): Körös-Sárréti Útikala­uz. - Békés Megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság. Kertész É.-Domokos T-Réthy Zs. (2002): Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. Natura Bekesiensis, Időszakos Természettudományi Köz­lemények, 4. Fotók: Kertész Éva 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom