Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: Békés megyei történeti kertek

Natura Bekesiensis 8. A dobozi kastély és parkja a község belterületén fekszik, és jelenleg pihenőparkként funkcionál. Az egykori Fekete-Körös (ma holtág) ölelésében félszigetként terül el hat hektáron. A park „ékszere" a Siedek Viktor építész tervei alapján épített neoromán kápolna és a Wenckheim kripta. Az eredeti kastélyt az Almássy grófok építették, amely vadászkastélyként működött. Később 1863-ban Wenckheim Dénes a kastélyhoz lóistállót és magtárt építetett, amelynek tervezése Ybl Miklós nevéhez fűződik. A kastély épülete később többször átépítésre került, eredeti stílusjegyeiből már alig találunk nyomot. Az épületből iskola lett. Ma is ezt a funkciót látja el. Az angol tájképi kert ültetése, a fák korából ítélve, az 1800-as évek közepén kezdődhetett. A park kialakításánál dominált a kocsányos tölgy, és más kissé fiatalabb korú hárs, ostorfa, juharfélék, feketedió, platán, vadgesztenye. A HoltKörös partján fehérnyárak, erdei- és feketefenyő facsoportok díszlenek. Egyedi különlegesség például egy öreg páfrányfenyő (Gingko biloba), fehér eper (Morus alba), és az újabb telepítésekből egy szomorújapánakác (Sophorajaponica 'Pendula'). A dobozi kastélypark esetében a helyreállítás szép példáját láthatjuk. Helyi védetté nyilvánítása után a park sorsát az önkormányzat vette kézbe. A parkot körülölelő Holt-Köröst kitisztították, újból friss víz veszi körül a kertet. A park melletti sportpályához fahidat építettek, a parkot kitisztították, és a kastélykert alkalmassá vált a községi pihenőkert funkció számára. A Szarvas város belterületén található a Bolzakastély, a Szarvas-Békésszentandrási-holtág mellett. A kastélyt és a parkját a Bolza család létesíttette az 1800-as évek elején. E család tagja, Bolza Pál hozta létre a Szarvasi Arborétumot. A védett kastélypark mai tulajdonosa az Öntözési Kutató Intézet, és a Tessedik Sámuel Főiskola. A példamutatóan rendben tartott, gyönyörű kert a klasszicista stílusban épült kastéllyal a város egyik legszebb pontja. A kastély előtt, a holtág mellett idős mocsártölgyek (Taxodium distichum) találhatók. A belső kertben piramistölgyek, japánakácok, hársak, kőrisek, idős és szép formájú örökzöldek, fenyőfélék, tiszafák, lue- és ezüstfenyők, puszpángok díszlenek. Különösen szép a két idős páfrányfenyő (Gingo biloba) és az üvegházak közelében álló császárik (Paulownia tomentosa). A Bolza család ősi fészke a szarvasi Anna-ligetben található. Az irodalmi adatok alapján a kastélykertben található hatalmas öreg kocsányos tölgyek, a Bolza család 1700-as évek végén történt letelepedésekor már ott éltek. Ma a kastély és a kert a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának központi épülete, és a kertben tanösvény épült. A huszonhárom hektáros tarhosi kastélypark a község belterületén található. A tizenkilencedik század közepétől a Wenckheim grófi család birtoka volt. A kastélyt és a birtokot, egy már akkor is meglevő erdő közepére építették. A kastélyépület körüli parkot az első világháború után gróf Wenckheim László kezdte kialakítani. A park ma is nagyon jelentős, területéből nem vesztett, növényanyaga nagy értéket képvisel. A kastély bejárata környékén száz év körüli vadgesztenyék, erdei-, ezüst- és lucfenyők, szürkenyárak és piramistölgyek vannak. A hátsó kertbe vezető út mellett a barokk kert maradványai is megtalálhatók: oszlopos tuják, elfekvő borókák, és a rózsakert maradványai. A zenepavilon felé vezető sétányt gyönyörű, egészséges vörös tölgyek (Quercus rubra) szegélyezik, bal oldalt a szántóföld felé fenyőerdőcske található. A pavilon másik oldalán egy öreg erdőfolt maradt meg honos fajokkal. 1946-ban Gulyás Sándor vezetésével zeneiskola létesült, és a parkban egy zenepavilont is építettek. 1954-től az épületben Gyermekvédelmi és Gyógypedagógiai Intézet működött. A kastélypark növényanyaga ma is nagyon értékes, több figyelmet érdemelne. A fáspusztai kastély megközelítése a Bélmegyer község belterületétől vezető műúton lehetséges, amely keresztül szeli a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Bélmegyeri Fáspusztát. A kastélyhoz vezető műút mellett volt uradalmi épületekkel találkozhatunk. A kastély első tulajdonosa Wenckheim Béla volt, aki az 1848-as szabadságharc után vonult ide vissza. Wenckheim Holyos Fülöp és családja 6