Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: Békés megyei történeti kertek

Natura Bekesiensis В. A gyulai kastély és park Gyula város belterületén található. A Harruckern-Almássy grófok által építetett barokk kastélyt 1745-ben kezdték el építeni, amely később 1803-ig klasszicista részekkel bővült. Az egykori Almássy kastélyegyüttes, a gyógyfürdő, a vár és a vizes árka mellett megmaradt tó, és a középkori vár környezetének helyreállítása bonyolult műemléki és kertépítészeti feladat. Előkészítése folyamatban van, de még sok évig eltarthat. A kastélykert maradványa különösen nagy értéket képvisel. A park legismertebb fája egy hatalmas méretű mezei juharfa, az ún. Erkel-fa, a fürdő területén található. A Várfürdő területén a hajdani kastélykert maradványfáiból kiemelném az ezüsthársfa csoportot, a kocsányos tölgyeket, piramistölgyeket és a platánfákat. A műemléki együttes a kertek rekonstrukciójával a Dél-Alföld egyik legszebb legértékesebb színfoltja lesz. A pósteleki kastélyt és parkját a BékéscsabaGyula autóútról lehet megközelíteni. Siedek Viktor tervei alapján Wenckheim Frigyes építette lányának, Wenckheim Krisztinának, 1906-1909 között, neobarokk stílusban. A kastély egy magaslaton áll, ehhez a földet a kastély mögötti részből termelték ki. Ebből a területből később szomorúíüzekkel körbeültetett halastavat alakítottak ki, ahol csónakázni is lehetett. Az elkészült gyönyörű kastélyt vadszőlővel futtatták be, amely most is behálózza az épület romjait. A kastély előtt található francia barokk kert mértani formái ma már nehezen ismerhetők fel, a puszpángok vonala jelzi egykori szegélyüket. Wenckheim Krisztina a rózsák szerelmese volt, így a kertben több ezer rózsatő virított. A kastély előtt díszmedence volt, közepén kővázával. Az angol tájképi kert értékes faállománya is a kastély körül található. A kert létrehozóinak gondos munkája, művészi érzéke és a különlegességek iránti igényessége ma is felismerhető. A park a pusztítás ellenére ma is néhány figyelemre méltó szép fát őriz. Nagy térállású, termetes idős kocsányos tölgyeket, vadgesztenyét, ezüsthársakat, platánfákat, mocsári tölgyeket {Querem palustris), lucfenyőket, erdei- és feketefenyő csoportot, tiszafákat, jegenyefenyőket, tujákat, törökmogyorót és vérbükköket (Fagus sylvatica 'Atropurpurea ') találunk az elvadult kertben. A kastély épületének rombolása, és értékeinek széthordása 1945 után kezdődött el, amikor a család külföldre távozott. Mára csak a romos falak maradtak meg. 1983-ban az omladozó falakat lebontották. A kastélykert a kastéllyal együtt pusztuló állapotban van. A kert állandó fenntartó nélkül maradt. A helyi védelem ellenére gazdátlan, annak ellenére, hogy a környékről és Békéscsabáról még mindig sokan látogatják. Helyreállítása és pihenőparkként való működtetése esetleg több település összefogásával is létrejöhetne. A gerlai kastélypark Gerla község belterületén található. A békéscsaba-dobozi útról leágazó gerlai bekötőútról közelíthető meg. A Wenckheim család romantikus stílusban épült kastélyát és a mellette levő magtárt Ybl Miklós terve alapján építette 1854 és 1860 között. A fennmaradt park elemei az angol tájképi kertre utalnak, alig maradt nyoma a franciakert egy-egy részletének. A régi park még élő fái az épület előtti és belsőkerti részén, ill. a hátsó kertben maradtak meg. Udvarán különlegességnek számít egy hat méter törzskerületű kocsányos tölgyfa, száz év körüli platánfa és a kastély előterében álló piramis tölgyek (Quercus robur Fastigiata '). Sajnos már eléggé száradnak. A hetvenes évek felmérése szerint a kertben még megvoltak a szép, idős hársak, vadgesztenyék, törökmogyorók, tiszafák, juharfélék, nyárfák, erdei-, fekete- és simafenyők. 1989-ben helyi védelem alá került a kastélykert, az egykori majorságot körbeölelő védgát és kubikgödör is. Öreg fáit feltehetően száz évnél régebben ültették. A kastély felőli oldalára kocsányos tölgyfákat, a külső oldalára fehérnyárakat ültettek. A kastélykert és a védgát fáiból az idők folyamán igen sokat kivágtak. A kastélyépület a háború után sokféle funkciót látott el. Az iskola 1982-ben költözött ki az épületből, a kastély ettől az időponttól folyamatosan lakatlanná vált, az állaga nagyon gyors tempóban romlott. A kastély és a kert fennmaradása ma igazi veszélyben van.