Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: Békés megyei történeti kertek

Natura Bekesiensis В. kastélyok és kastélykertek egy részénél, a teljes pusztulás felé való utat jelenti, ha még időben nem teszünk valamit a megmentésük érdekében. Sok kertet a gaz, a cserjebozót veri fel, de még így is felismerhető hajdani szépségük és gazdagságuk. Évszázados fák dacolnak az idővel, és jól jelzik a kastélykertekben a kor divatjának megfelelő fajokat és változatokat. Többször leltárba kerültek az ország épített kertjei, sajnos nem azonos végeredménnyel. Látva a veszélyeket, a Békés megyei kastélykertek közül is néhány helyi védelem alá került. A természetvédelem erősödése ellenére, a védelem alá került kastélykertek közül csak néhány akad, amelynek mai állapota közel kielégítő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többit nem kell védeni, hiszen pótolhatatlan értéket jelentenek. A szakszerű védelem érdekében a felmérés, a dokumentálás, archiválás igen jelentős munkát igényel. Ma már Magyarországon egyre szélesebb körben történik műemléki kertvédelem, és a helyreállítások sora is növekszik. A kastélyok és a kastélykertek megóvása a műemlékvédelem, a természetvédelem és a tudományos kutatás együttes feladata. A történeti kertek megóvása a jelenleginél nagyobb társadalmi és intézményi támogatást igényel. Tőlünk nyugatabbra egy-egy kert helyreállítását nagy regionális támogatás, és társadalmi aktivitás kíséri. A hosszú ideje gazdátlanul pusztuló kastélyok, kúriák és kertjeik sok megyei város és falu számára is jelentős értéket tartogatnak, hiszen a helyreállított kastély és kertje jelentős idegenforgalmi értékként szolgálhatna. A Dél-Alföld leszakadó települései közül így néhány visszakerülhetne az ország vérkeringésébe. A Békés megyében található kastélyok és kertek az elmúlt évszázadokból ránk maradt történeti értékek. Fennmaradásuk közös felelősségünk. A Békés megyében található történeti kertek közül a legismertebb a szabadkígyós! Wenckheimkastély, amelyet Ybl Miklós tervei alapján 1875-79 között Wenckheim Frigyes építtetett. A kastélyt körbeölelő kastélykertet feltehetőleg egy már meglevő régi erdőfoltból alakították ki, erre utalnak a kert évszázadosnál idősebb kocsányos tölgyei. A kastély előtti franciakert nyírott sövényeit a nyírt tiszafából és puszpángból alakították. A franciakert folytatását a kastély homlokzatával szemben egy tisztás alkotja, amelyet öreg szilfákból álló fasor szegélyezett. Ezt a fasort azonban a szilfavész elpusztította. A kastély szobáiból a tisztáson túl csodálatos kilátás nyílt a kígyósi pusztára. A kert építésekor artézi kutat fúrtak, amely tájképi kert részeként egy mesterséges tavat táplált. A tó partján a pusztai oázis díszeként az Amerikában őshonos mocsárciprusokat {Taxodium distichum) ültettek. A tó északi oldalán idős fehérnyárakból álló erdőfolt található. Sok egzóta fajjal is találkozunk. Ez utóbbiak közül jelentős egy csodálatos formájú öreg platán, páfrányfenyő (Gingko biloba), tulipánfa (Liliodendron tulipiferá), vérbükk és jegenyefenyő. A második világháború után a kastélyban mezőgazdasági iskola létesült, kollégium és tanári szobák foglalták el a kastélyt. Szerencsére az uradalmi épületek is viszonylag épségben vészelték át a nehéz időket. Ma a kastély és a kert a szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület része. A kert ma gondozott, és látogatottsága szempontjából is az elsők közé sorolható Békés megyében. A kétegyházi kastélypark a község belterületén található. A kastélyt 1749-ben Andrássy Zsigmond építette. A parkot Andrássy Ignác létesítette, aki a birtokot 1796-ban vásárolta meg. A hatholdnyi díszkertet a leírások szerint nagy hozzáértéssel ültették be. A kerthez pálmakert és rózsakert is tartozott. A francia barokk kert, és az angol tájképi kert egyaránt megtalálható volt benne. A hátsó kertben a régi park fái még tükrözik az eredeti állapotot. Kétszáz évnél idősebb kocsányos tölgyek, fehérnyárak, hársak, kőrisek messziről felhívják magukra a figyelmet. Az épület bejáratánál fiatalabb ültetésű ostorfák, japán akácok, tiszafák találhatók. A parkban az idősebb faállományból a selyemfenyők, az ezüstfenyők az említésre méltók. Az épület nagy részében szakiskola működik. A kert egészében az alapvető munkák elvégzése tekintetében gondozott. A kert közparkként is működik, sok ember számára nyújt megfelelő környezetet. 4