Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Domokos Tamás: A farkas egykori előfordulása a Körös-Berettyó-völgyében

Natura Bekesiensis 8. Összefoglalás Befejezés A török kiűzését és a Rákóczi-szabadság­harc leverését követően megkezdődött a me­gye egyes, vadvízországgá vált területeinek a „visszafoglalása" a természettől. Ez a támadás természetesen messzemenően érintette a far­kas-populációkat is. Szerencsére a közigazga­tás modernizálása, az írásbeliség elterjedése hozzájárult bizonyos természettudományos szempontból is értékes feljegyzés megmaradá­sához is. Az előbb felsorolt néhány adattöredékből ki­derül, hogy a XVIII. század elején még jelentős lehetett a farkasállomány, ha egy megyényi terü­letről 72 darab farkasfejet kellett begyűjteni. A sikeres irtást bizonyítja, hogy az előírt megyei kvóta 35 év alatt felére esett. Közel 100 év eltelte után, még mindig 2 elej­tett farkasról tudósít a dobozi uradalom lőlistája. Ekkor még folyik a Körösök-Berettyó vízrend­szerének szabályozása, és a szabályozással együttjáró mocsárlecsapolások, erdőirtások élik virágkorukat. Az ember szempontjából az eredmény még mindig nem 100%-os, hiszen a dobozi főerdésznek még 1890-ban is afférja volt a farkassal. Az egyre gyérülő adatok a farkasállomány fogyatkozását jelzik Természetesen az ada tokból nem derül ki, hogy a farkas helyi populáció tagja-e, vagy esetleg külországi kóbor látogató. Sejtésem szerint Rossipál József adata már egy látogató farkashoz kapcsolódik. Talán a farkas váratlan felbukkanása eredményezi a balesetet. A váratlanság pedig összefügg azzal, hogy a XIX. század végére kialakult monokul turális gazdálkodás már teljesen felszámolta farkas életterét. A farkas életterének beszűkítésével, beszű­külésével az ember-farkas kapcsolat közvetlen inspirációi megszűntek, s csupán a kollektív emlékezet konzervativizmusa őrizte meg a far­kas emlékét. (A „Kint a bárány, bent a farkas" gyermekjáték például a farkas juhnyáj-becserké­szésének etológiai ismeretén nyugszik.) A közmondások is sok farkastulajdonságot megőriztek/8/. Például: A farkas a szőrét elhányja, de a természetét soha. A farkasnak erdőt ne mutass! A farkas után a holló is élni akar. Aki farkassal lakik, farkasnak kell annak lenni. Az olvasott juhot is megeszi a farkas. A vén farkast a bárány is neveli. Ember az embernek farkasa (Homo homini lupus) Farkast emlegetünk, kert alatt jár. Farkas, ha koplal is, mégsem cserélne a kalmár ebéd­ével. Farkas megeszi a bárányt, ha béget is. Farkas nem nézi a bélyeget. Farkast aklodba ne zárj! Ki farkassal tart, annak vonítani kell. Ki farkastól elfut, oroszlánra talál. Lágy pásztor alatt gyapjat szarik a farkas. Minél vénebb a farkas, annál maróbb. Nehéz a farkas szájából a koncot kivonni. Verekedő pásztorok közt búcsút ül a farkas. J5 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom