Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)
Domokos Tamás: A farkas egykori előfordulása a Körös-Berettyó-völgyében
49 Natura Bekesiensis 8. Irodalom: 1. Implom J. (1971): Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695-1848. Békéscsaba 131-132. 2. Povázsay L. (1989): Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14: 337-372. 3. Békés Megyei Levéltár, Békés megyei közgyűlési iratok 689/1812 4. Pesly Frigyes Helynévtárából. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Békéscsaba, 1983. 5. Magyarország Földrajzinév-tára II. Békés megye. Kartográfai Vállalat, Budapest, 1980. 6. Hévvízi S. (1989): Doboz külterületének történeti helynevei -A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14: 234-263. 7. Réthy E. (1989): Doboz belterületének és határának földrajzi nevei - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14: 264-297. 8. Vöő 1.(1984): Dictionar de proverbe maghiar - román - Editura Stiintificä si Enciclopedicä, Bucuresti, 36-37. 9. Ihring G. et al (1973): A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest A farkas a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó állat. A hegyi és északi erős hímek testhossza 1,6 m (ebből 45 cm a hosszú szőrrel fedett lompos farka), marmagassága 85 cm, testsúlya 40-50 kg. A déli, fakósárga sivatagi alfaja alig nagyobb egy rókánál. Bundájának színe - a rendkívüli alkalmazkodó képességének megfelelően - az évszaknak és a tartózkodási helynek megfelelően nagyon változatos. Északon és télen világosabb; délen és nyáron sötétebb szőrzet borítja. Télen az északi alfaja fehér csuhát visel. Ezzel szemben a hegyi farkasok akár fekete színváltozatúak is lehetnek. Érzékszervei rendkívül fejlettek. Ferdén álló, ravaszságot eláruló szemeinek bogara kerek. Intelligenciájára jellemző, hogy a választási lehetőségei közül próbálkozás nélkül megtalálja a számára legmegfelelőbbet. Mellsőn 5, hátsó végtagján pedig 4 ujj található. Karmai nem húzhatók vissza. Fogazata erősebb, mint a kutyáé. Fegyverként és a zsákmány megragadására használja. Csemegéje a bárány, de pockokkal, döggel és gyümölcsökkel is beéri. Szinte mindent felfal, amivel elbír. Ezért a hétköznapi életben a nagy éhség kifejezésére (bulimia) használják a farkas jelzőt. Éjjel jár zsákmányolni 2-5 fős falkában. Télen csapatosan vadászik, az embert is megtámadhatja. Tűzzel, zenével és lármával tartották távol a háziállatoktól. j Téli hónapokban párzik, majd sűrű bozótban, nádasban vagy • sziklaodúban készített vackában, közel 2 hónap vemhesség után, hozza világra 4-5 vak kölykét. A kölykök szeme 3 hét után nyílik csak ki. — Amig a kölykök kicsinyek addig, a hím farkas táplálja a családját félig emésztett visszaöklendezett hússal. Falkaösztönük rendkívül fejlett. A megerősödött kölykök szüleikkel és a korábbi alomból származó testvéreikkel hatalmas területet kóborolnak be együtt. Hazánkban az elmúlt évszázadokban gyakori volt a vörhenyes szürke nádi és hamvas szürke erdei farkas. Hihetetlen kártétele miatt tűzzel-vassal irtották. Mara a helyzet, a sikeres irtást követően, ellentétébe csapott át. A farkas védelemre szorul. Napjainkban hideg teleken az erdélyi és horvátországi hegyekből kóborol be a „zöld folyosókon" keresztül. A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (1.23.) kormányrendeletet módosították: 139/1999.(IX.3.) Korm.r. (Magyar Közlöny 1999/79. szám). E szerint 2 farkas tartása ajánlott. Búvó vagy alvóhelyükön kívül 100 m 2es külső kifutót kell számukra biztosítani. 1. ábra: A Körös-Berettyó-völgy vizeinek szabályozása a XIX. században (Ihring G. et al., 1873. II. 70. ábrája). Az írásban szereplő „farkasos" helyeket pont jelöli.
