Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Deli Tamás: A Közép-Tisza egyik ártéri szakaszának terresztris malakológiai vizsgálata (Rákóczifalva)

Natura Bekesiensis В. A vegetáció átmeneti jellegét erősítette a Vitrina pellucida, ami szegély fajnak tekinthető. A vártnak megfelelően már jelen voltak az inkább erdei elemek (Zonitoides nitidus, Perforatella rubiginosa). Meg kell jegyeznem azonban, hogy ezek nem kifejezetten erdei elemek, de szárazabb területeken általában csak erdei környezetben találják meg létfeltételeiket. Kiegyenlített páraviszonyokat tükrözött, hogy a Succinea oblonga (erősen higrofil) konstansnak bizonyult, sőt a még inkább vízben gazdag területekhez ragaszkodó Oxyloma elegáns és Carychium minimum fajok is megjelentek. Csigákban meglepően gazdag élőhelynek adódott az itteni gyalogakácos, főleg ami a higrofil jellegű fajokat illeti. Szikes rét A kijelölt terület központi részét egy ártéren lévő gyep foglalta el. A gyep ecsetpázsit {Alopecurus pratensis) dominálta szikes rét volt, aminek elvileg nem szabad lenne ártéren lennie. Ennek az anomáliának valószínűleg történeti okai lehetnek. A szabályozás előtt a hátasabb részeken lévő löszgyepek elszikesedhettek vagy eleve szikesek voltak, amiket legfeljebb csak a nagy áradások önthettek el. A szabályozást követően azonban az ilyen jellegű rétek is ártérre kerülhettek. Hogy hogyan maradhatnak fenn ezek a rétek, annak valószínűleg oka lehet, hogy az ország egyik legaszályosabb vidékén fekszik a terület. Nem egyedi jelenséggel van dolgunk, hiszen a Tisza más szakaszain, de a Hármas-Körös esetében is vannak ilyen jellegű szikes foltok. A gyep alapszövetét az ecsetpázsit alkotta, amiben több szikes réti faj is volt (Limonium gmelini, Cerastium dubium, Rorripa sylvatica ssp. kerneri). Ezek faj szegény nyárra szinte teljesen kiszáradó rétek. A kiszáradást a gyepen folyó gépi kaszálás még inkább fokozza. Mindezek meglehetősen kedvezőtlenek a csigák számára. A vártnak megfelelően szinte csigamentes volt a terület. Csupán egyetlen faj a nagy tűrőképességü Vallonia pulchella igen alacsony példányszáma került elő. Elképzelhető, hogy a Vertigo pygmaea is előfordul a mélyebb fekvésű és/vagy kevésbé szikes részeken. Uszadék minta A vártaknak megfelelően a mintából ugyanazok a fajok kerültek elő, amelyek a kvadrátokból is ismertté váltak, sőt nagyjából a dominancia viszonyok is hasonlóak. Néhány ritkább és/vagy apróbb termetű faj nem került elő, ugyanakkor a nagyobb méretű fajok nagyobb példányszámban voltak a mintában. Véleményem szerint jól helyettesítette ez a módszer az egyelést. Hz eredmények összefoglalása a teruezett munka uárható hatásainak tükrében A vizsgált Tisza-szakasz szárazföldi csigafaunája megfelelt a várakozásoknak. Csupán egyetlen faj a Bradybaena fruticum (tipikus ártéri faj, nagytermetű Helicida) hiánya okozott meglepetést. A színező elemek közül a Vitrea contracta-t emelném ki, amely a mai tudásunk szerint meglehetősen ritkának számít alföldi viszonylatban. A fauna tipikus ártéri faunának bizonyult, ahol az erősen higrofil és higrofil elemek domináltak. A gyepes területek kivételével a fauna elemei konstansnak tekinthetők, azaz bármelyik faj szinte bármely vegetáció típusban megtalálható, attól függetlenül, hogy a jelenlegi kutatás ezt nem bizonyította be. Malakológiai szempontból tehát nem nagyon lehetett különbséget találni a puhafaliget foltok (legyen az akár kubikerdö) és az itt lévő, cserjeszintben gazdag idősebb állományú, telepített „papír-nyarasok" között. Sőt gyakorlatilag nagyon hasonló fauna került elő a gyalogakácosokból és a még el nem „cser33