Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Deli Tamás: A Közép-Tisza egyik ártéri szakaszának terresztris malakológiai vizsgálata (Rákóczifalva)

Natura Bekesiensis 8. jésedett" magaskórós-magassásrétről (igaz itt sokkal szegényebb kivitelben) is. Évente legalább egyszer kiárad a folyó, ami meglehetősen nagy stressz az ott élő élőlények számára. A vízözönt követő nyári aszály újabb - a csigák számára talán még nagyobb - stresszt jelent. Az áradások ugyan­akkor egyben lehetőséget is jelentenek a fauna regenerációjához, hiszen a fentebbi szakaszokról újabb egyedek, esetleg újabb fajok kerülhetnek a vizsgált területre. Az ár­téri életközösségek számára az állandó meg­újulási képesség alapvető fontosságú. Mindez pedig azt is jelenti, hogy bármilyen kisebb beavatkozást könnyedén átvészelnek az itt élő élőlények. Vagyis, ha letermelnek egy erdőfoltot vagy faültetvényt ott a csigafauna a vegetáció regenerációjával párhuzamosan, jól regenerálódik. így a semmilyen szempontból sem kívánatos gyalogakácos megszüntetése sem fog gondot jelenteni a csiga együttesek összességére. Sokkal inkább fontos lenne a természetvédelmi szempontból sem elhanya­golható kubikerdők megóvása. Bár nem volt feladatom a botanikai értéke­lés, én mégis kitérek néhány érték megemlíté­sére. Véleményem szerint az egyik legnagyobb értéke a területnek az ártéren lévő hatalmas és nagyon dekoratív őshonos fekete és fehér nyárfa egyedek. Főleg az ilyen idős fekete nyarak jelentenek pótolhatatlan értéket, még akkor is, ha a legöregebbek magányosan álló hagyásfák. Az öreg nagyméretű fehér nyarak elsősorban a kubikerdőkben láthatók. Több védett növényfaj él továbbá a gát külső és bel­ső oldalán egyaránt, ezeket már az élőhelyek jellemzésénél megemlítettem. Tudomásom szerint a beavatkozás érinteni fogja a gátakat is, így ezekre figyelemmel kellene lenni, főleg amik a gát külső oldalán élnek, mivel ott a regeneráció sokkal rosszabb vagy nem is le­hetséges. Malakológiai szempontból az adott gátszakasz jellegtelennek adódott, nem jelent különösebb értéket. Irodalom Deli T. - Kiss J. (1995): A Beregi-síkság zo­ogeográfiai elemzése a Mollusca fauna alapján. KITE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék OTDK dolgozat, Debrecen, Kézirat Deli T. (1996): A Praecarpathicum fejlődé­se az Alföldön a terresztris Mollusca fauna biogeográfiai és paleobiogeográfiai elemzése alapján. KLTE Evolúciós Állattani és Humán­biológiai Tanszék Diploma dolgozat, Debre­cen, Kézirat Domokos T. - Varga A. (1994): Az uszadé­kokról, különös tekintettel a Drávából szárma­zó uszadék molluszka tartalmának vizsgálatá­ról-Mai. Táj. 13:67-79. Móczár L. (1967): Az állatok gyűjtése. Gon­dolat, Budapest Pintér L. - Richnovszky A. - Szigethy A. (1979): A magyarországi recens puhatestűek elterjedése. Soosiana, Suppl. p. 350. Budapest 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom