Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)
Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke
Az Élővíz-csatorna mellett több csónakkikötő állt, az egyik a Széchenyi-ligetnél, ahonnan néhány pengőért egészen Veszélyig le lehetett csónakázni (7. kép). A védendő történeti parkok anyaga részben növényi, amely élő, pusztuló és részben felújítandó. A tájképi jellegű parkban az 1930-as években elsősorban a honos fafajokat ültettek." Leggyakrabban a kocsányos tölgy (Quercus robur) (10. kép), juharfélék (Acer platanoides, Acer pseudoplatanus), hárs (Tilia cordata, Tilia platyphyllos), nyír (Betula pendula), fekete fenyő (Pinus nigra), gyertyán (Carpinus betulus), mézgás éger (Alnus glutinosa), szilfélék (Ulmus leavis, Ulmus glabra) domináltak. Ebbe a keretbe illesztették bele az egzótákat, a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba), a vörösfenyőt (Larix decidua), az ezüst- és normanniai fenyőt (Picea argentea, Abies normanniana), tiszafát (Taxus baccata), virginiai borókát (Juniperus virginiana), buxusokat, vasfát (Gymnoclaudus dioicus), ostorfákat (Celtis occidentalis), platánokat (Platanus occidentalis), a japánok kedvelt fáját a papíreperfát (Broussonetia papyrifera), a lila virágú paulovniát (Paulownia tomentosa), és a lepényfát (Gleditschia triacanthos). A nagytermetű és dekoratív fafajok mellett az ún. „szomorú" kerti változatú fafajok is díszítettek, ilyen volt a szomorú eperfa és a szomorú japánakác. Az Élővíz-csatorna partján a régi felvételek tanúsága szerint főleg fehér- (8. kép) és feketenyárak, platánok néhány szomorúfűz és fűzfélék nőttek. Liscka Lipót halála után utódja, Gyebnár Mátyás lett a Liget főkertésze. Társadalmi színterek Az ezernyolcszázas évek elejétől az 1980-as évek közepéig a csabai közönség leglátogatottabb parkja a Széchenyi-liget volt, amelybe különösen a tavaszi hónapokban igen sokan jártak felüdülni, társasági életet élni, szórakozni és pihenni. Az 1800-as évek végén cigányzenekar húzta a talpalávalót a vasárnap délutáni mulatozáshoz (9. kép). A Sörház-vendéglő (a mai teniszpályánál) - a csabai színészet első otthona volt, hiszen jártak ide már az 1840-es években is „kóbor" színészek és vándorkomédiások. Az előadásokat Haán Lajos feljegyzései szerint a Sörház pincéjében, a „Föld gyomrában" tartották, amelyek néhány napos vagy egy-két hetesek voltak. 12 A serfőzés, és a fürdő már nagyon régen megszűnt és a pincében levő vendéglő is. A műemléki épület dacolva az idővel szebb jövőre vár. Bepillantást nyerhetünk a liget hajdani életébe a békéscsabai „Körösvidék" 1928-as cikke alapján is 13 : Unalmas szürke hétköznapokon el sem tudja képzelni az ember, hogy hol találja meg a szórakozását a csabai ifjúság. Üres és kihalt ilyenkor a korzó. Magános léptektől konganak a betonjárdák a Fiume sarkán vagy a városháza környékén, csak nagyritkán tűnik fel egy-egy bőrtáskás ügyvédbojtár. n Kornissl930. 12 Komiss 1930.361. n „Körösvidék" Békéscsaba 1928. augusztus 15-i száma. 90
