Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 4. (Békéscsaba, 2002)

Az irodalomból (RÉTHY 1996) tudjuk, hogy az Élővíz-csatornából és környékéről 9 halat, 6 kétéltűt, 3 hüllőt, 73 madarat és 18 emlőst sikerült kimutatni. Ezek közül fokozottan védettek: fehér gólya (Ciconia ciconia), kuvik (Athene noctua) és a vidra (Lutra lutra). 10. Cimborafa (Élővíz-csatorna, Nagyrét) tt Védetté nyilvánítás: 1985. Kezelője: Békéscsaba MJV Önkormányzata. A Bandikafa-csoporttól 300 lépésnyire van ez a hatalmas, 730 cm törzskörméretű fehérnyár (Populus alba) óriás, az Élővíz-csatorna gátoldalában. Valószínűleg ez a fa az egész Körös-vidék leghatalmasabb fája. 11. Bandikafa (Élővíz-csatorna, Nagyrét) tt Védetté nyilvánítás: 1985. Kezelője: Békéscsaba MJV Önkormányzata, KÖVIZIG Az Élővíz-csatorna Borosgyán előtti kanyarulatában egy tisztáson, a Nagyrét szélén áll az & fehérnyár (Populus alba) csoport (3 db), melyet a néphagyomány Bandikafaként ismer." A nevét onnan kapta, hogy egy Bandika nevű kisfiút nyomorékká tett. Névbevésés alkalmával letörött az ág a fiú alatt. A szerencsétlenség óta nevezik Bandikafának. A 30-as években gyakran lehetett látni a Gellért Szálló teraszán (Budapest) a nyomorékká vált Bandikát sörözni (báró Wenckheim Bandika)." - írja Balogh, Magyarország nevezetes fái című könyvében. A sarjfelújulásból származó egyedek, törzskörmérete 550-560 cm. Egyik-másik fát az utóbbi évtizedben több alkalommal is villám sújtotta. A XX. században mindig ismert találkozóhelye volt a csabai fiataloknak. Több megbecsülést és védelmet érdemelnének. 36