Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 4. (Békéscsaba, 2002)

12. Élővíz-csatorna menti botolófüzek tt Védetté nyilvánítás: 1989. Helyrajzi szám: 1706. Kezelője: KÖVÍZIG, Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala. Csabán az Élővíz-csatorna gátoldalában, a Sikkonyi dűlővel párhuzamosan egészen a Sikkonyi csatornaőrházig; egyedenként, néhol még a régi időre emlékeztetően sorfaként 35 db (1989) öreg fehér fűzfa (Salix alba) található. Az egykori botolófüzek különleges tájképi értéket képviselnek. Régen rendszeresen metszették gallyait, vesszejét; hogy csatornapart erősítésére ill. vesszőfonásra használják fel. Ez a gyakorlat alakította ki különleges koronaalkatukat. Ma már ilyen kezelést nem végeznek. Tájképi értéke így is felbecsülhetetlen. A fák törzskörmérete 500670 cm között változik. Gyönyörű, odvas famatuzsálemek. A 12 éves jogi védettsége ellenére a gyakorlati védelme megoldatlan. Esetenként „tűzzel-vassal" irtják. 13. Nagyréti tanya kocsányos tölgye tt Védetté nyilvánítás: 1989. Helyrajzi szám: 0553/5. Kezelője: a terület mindenkori tulajdonosa. A békéscsabai Nagyrét Élővíz-csatorna menti Bagyinka-féle tanya udvarán egy kb 100 éves, 390 cm-es törzskörméretű gyönyörű, egészséges kocsányos tölgy (Quercus robur) áll a táj meghatározó pontján. 14. Széchenyi-liget és az Izraelita temető tt Védetté nyilvánítás: 1989. Helyrajzi szám: 0809, 0816. Területe: 5 ha Kezelője: Békéscsaba MJV Önkormányzata és az Egyesült Izrealita Hitközség (Békéscsaba). A ligetet 1850-ben létesítették. Előbb „városi mulató erdőcskének", majd Sétakertnek, később Népkertnek nevezték. Az országban elsők között (1860. augusztus 16.) nevezték el hivatalosan - az áprilisban elhunyt Széchenyi István tiszteletére - Széchenyi-ligetnek. A park első tervezője SZTRAKA ERNŐ városi mérnök volt. A kert további fenntartását, gondozását FELBNER IMRE műkertész, később - 1898 és 1938 között - a városban nagy megbecsülésnek örvendő LISCHKA LIPÓT vezetésével 37