Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

később keletkezett, ezért medre még nem is volt kellő mélységben kivájva. Ugyancsak a Kurcába torkollik a Kórógy-ér. Az a vízmennyiség, amely egykor a Paulisi-érben folyt, új ágba kerülve a Szénás-ér medrében, majd a Büüs-érben, végül a Kórógyban folytatta útját. A Paulisi-ér másik ága a Hajdúvölgy kiágazásához kapcsolódik. A déli részen lévő legalsó eret Mágocsérnek hívják. Nevét Mágocs helység hagyományozta a középkorból. A Mágocs-eret későbbiekben tévesen Hajdúvölgyiérnek nevezték, kb. a XIX. század legvégén szerepelt ismét Mágocs-érként a térképeken. A Mágocs-ér tehát jelentős földtörténeti szempontból is, hisz a Maros része egykor ebben az érrendszerben haladt. A Mágocs-ér, a Szénás-ér (neve Szénás falu nevéből származik) és a Csikós-ér a Hajdúvölgy részei. A Hajdúvölgy árka a Mácsa (ma Macsa, Románia) - Kürtös (Curtici, Románia) vonaltól Nagykamarás - Csorvás - Nagyszénás vidékig terjed. (1. térkép) Innen is látszik, hogy a területen erek és patakok sokasága folyt, melyek szövevényes, összekuszált mederrendszert hoztak létre. (Blazovich L., 1985) Ezek az erek és patakok nagy vízkészlettel rendelkeztek és esősebb időkben, vagy hirtelen hóolvadáskor számos árvízkatasztrófát okoztak. Az 1816. évi árvízkor a Mágocs-ér Szentetornya pusztáig, illetve a Szénás-ér mentén 23 km távolságban szétterült. (2. térkép) Erről olvashatjuk a vármegye február 16-i közgyűlése jegyzőkönyvében: „A több esztendei sanyarúságok után a mostani időjárásnak rendkívül való hallatlan mostohasága miatt... a legnagyobb(ak) az emberi emlékezetet felül haladó árvizek, melyek már oly nagy grádust (fokot) elértek, hogy vetéseket, kaszálókat s szőlőket elborítván, a jövendőbeli terméshez való reménységek elemésztettek, sőt a helységekben 53