Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

sedett és elsekélyesedett. A pleisztocén kezdetén már szárazulattá töltődött fel, azonban folyóhálózatról ekkor még nem beszélhetünk. Az Észak- és az Északkeleti-Kárpátokból lefolyó vizek a medence legmélyebb pontja felé igyekeztek. A szorosabban vett tiszai-vízrendszer kb. 200 000 éve kezdett kialakulni. Ekkor a medrüket sürün változtató folyók hordalékkúpok, holtágak és tavak rendszerét építette ki. Az Alföld további süllyedése az óholocénben is változást jelentett. Az alföldi hidrográfiai tengely a Tisza lett, az ér-berettyó-körösi mélyvonal pedig veszített jelentőségéből. Az Ős-Maros is jelentősen változott. Az óholocénben elfoglalta körülbelüli mai helyét. Mivel a Maros hegyvidékről érkezett, a lerakott hordalékát kerülgetve állandóan más helyen folyt. Kb. 10 000 évvel ezelőtt Aradnál változtatott irányt, addig ágai legyezőszerüen helyezkedtek el Észak-Nyugat felé. Cserélgetve a ma már kiszáradt medreit, hol Elek-Gyula, hol Mezőberény, Orosháza vagy Szarvas, Szentes felé vette útját. A Maros nagy része hajdan a Paulisi-ér - Száraz-Ér - Hajdúvölgy - majd ismét Száraz-Ér medrében haladt. A feltöltődés miatt elhagyott medrek maradványai, több jelentős keresztszelvényű kiágazás és mellékág ezt kétségtelenné teszi. A Száraz-Ér medréből a Kurcán át lépett a Tiszába. (Lászlóffy W., 1982; Andó M., 1974; Huszár M., 1985). Az Ős-Maros már korábban elhagyott fattyúmedrei, kiágazásai sugarasan futnak szét a peremfolyókhoz. Legészakibb ága a Kamutvölgy, részt vett a vizek elvezetésében. A Kondoros-ér is hasonló szerepet töltött be. Ez az ér Kondorosvölgy-ben haladt, majd Kondoros községnél több ágra szakadva folytatta útját. A Kamut-ér és a Kondoros-ér vizét a Veker szállította a Kurcán át a Tiszába. A Kurca a többi vízfolyásnál 52