Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 11. (Békéscsaba, 2010)
Kókai Károly - Kotymán László - Mészáros Csaba: A Csanádi puszták emlősfaunája
„kiserdeje". Jelentősebb erdőfolt fekszik a puszta északkeleti oldalán, a pitvarosi vadásztársaság fácántelepe körül. Kisebb fiatalosok állnak a terület középtájékán a Liliomos-mocsár mellett. A legnagyobb kiterjedésű a Montág-puszta, melynek területe 2188 hektár, legértékesebb része pedig a Nagy-Zsombék. Változatos növénytársulásainak kiterjedése a vízborítottság függvénye: az ürmös- csenkeszes részektől a harmatkásás, gyékényes, nádas, mély vizű mocsárig terjed. A kelet-nyugati irányban futó Zsombékéri-csatornát a Nemzeti Park 1997-ben a torkolatánál lezárta. Ezzel a puszta nagyobb részén megvalósult a maximális vízvisszatartás. A hosszú, forró, száraz nyarakon ez a csatornaszakasz egy állandó vízfelület, minden más, még a Csikóspusztai-tó is képes ilyenkor kiszáradni. Kisebb erdőből több is található a Montág-puszta peremrészein: egy a délnyugati oldalon, a Zsombékéri-csatorna partján, kettő pedig a keleti, délkeleti határon. Északkeleten és főleg a Nagyéri-puszta területén (a Montág egyik részterülete) komolyabb, részben idősebb fákból álló erdősávok is találhatóak. A Montág-puszta középső része a „legfátlanabb" terület az egész környéken. A legészakibb részen a legkisebb (858 ha) pusztafolt, a Kopáncsi- puszta terül el. Korábban juhokkal intenzíven legeltetett volt, de ennek felhagyása után több részen erősen gazosodni kezdett a terület. Az utóbbi években a Nemzeti Park szürke marhákkal legelteti ezt a pusztát is, azóta ismét javul a helyzet. Összességében ez a területrész viszonylag magasabb fekvésű, tavasszal is inkább sekély, 5-20 cm-es vízborítást kap. Helyenként tipikusak a padkás szikesek. Növénytársulásai a vakszikes foltoktól a csenkeszes, tarackos tippanos és ecsetpázsitos rétekig terjednek. Több kisebb területű fiatalos erdőcske, illetve erdősáv található a központi részén. A Kopáncsi-pusztán átmenő mély meliorációs csatorna, a Székeséri-csatorna sok vizet elvezet, kánikulai nyarakon azonban többször teljesen ki is szárad. A három nagy pusztát több kisebb, különálló gyepfolt is határolja, közülük a legjelentősebb a Montágtól nyugatra található Bogárzó. Anyag és módszer Kutatásaink jelentős részben vagy az emlősöknek vagy lábnyomuknak, esetleg egyéb élettevékenységüknek a megfigyelésén alapul az utóbbi tizenöt évből. A korábbi esztendőkről részben Molnár Gyű la beszámolója alapján van tudomásunk, ám nagyon sok értékes adatot bocsátott még rendelkezésünkre az 1970-es évektől kezdve Nemes István biológiatanár, a Pitvarosi Petőfi Vadásztársaság nyugalmazott vadászmestere. Munkakörüknek megfelelően adatokat kaptunk Bránya Krisztián és
