Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 11. (Békéscsaba, 2010)
Kókai Károly - Kotymán László - Mészáros Csaba: A Csanádi puszták emlősfaunája
I legátolt szakasza és a Száraz-ér kivételével minden víz eltűnik az ekkor már szinte „félsivatagos" tájról. A legjellemzőbb lágyszárú növénytársulások: az ürmös-csenkeszes puszta (Artemisio-Festucetum), az ecsetpázsitos kaszáló (Agrostio- A/opecuretum pratensis), a tarackos tippanos-csetkákás (Agrostio- Eieocharis pratensis), a szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi continentale), a harmatkásás sziki rét [Agrostio-Giycerietumpoiformis), a hernyópázsitos sziki kaszáló (Agrostio-Beckmannietum eruciformes), a mélyebb részeken pedig a tavikákás [Scirpo-Phragmitetum], a nádas (Scirpo-Phragmitetum), valamint a gyékényes (Typhetum latifoliae és angustifoliae). A magasabban fekvő területeken (Királyhegyes) löszpusztagyep-társulás (Salvio-Festucetum rupicolae) található. Egyes pusztafoltokon jól fejlett padkás szikesekre bukkanhatunk. A vízborítottság alakulásának megfelelően ezen társulások kiterjedése természetesen változik. A gyérebb fás szárú növényzet helyenként kiserdőket, gyakrabban fasorokat vagy magányos fákat jelent. Természetvédelmi értékük kisebb, gyakoriak a betelepített, „idegen" fajok: japánakác, keskenylevelű ezüstfa, gledícsia, fehér akác, zöld juhar, amerikai kőris. Kisebb arányban ugyan, de őshonos fákat is láthatunk itt: ilyen a kocsányos tölgy, szürke nyár, fehér nyár, vadkörte, mezei juhar és a magas kőris. Ezek mint az emlősök élőhelyei, fontos szerepet játszanak még akkor is, ha adventív fákról beszélünk. Nagyobb pusztafoltjaink A legdélebbi pusztafolt a Királyhegyesi-puszta, melynek területe 1011 hektár. Legeltetési foka közepesen intenzív, egyes részeit kaszálják. Löszpusztagyepek váltakoznak ürmös-csenkeszes és réti ecsetpázsitos területekkel. Itt található egy időszakos szikes mocsár, a Liliomos. A terület északi határán folyik a királyhegyesi Száraz-ér, a környék legnagyobb vízhozamú folyása, amely távolabbi területekkel teremt kapcsolatot a flóra és a fauna szempontjából. Ehhez a területi egységhez tartozik a Csikóspusztai-tó, amely egy természetes szikes állóvíz, mellette terül el a Kápolnás-erdő, amelyik a térség legfontosabb
