Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

A komarnói ütközet

Osztrák-magyar géppuskás osztag Schwarzlose 1907/12 M típusú géppuskával Eddigi történetünket elmeséltük egymásnak, majd délután már meneteltünk Szcerzec város irányába. Ezt a várost az oroszok felégették maguk után. Olyan utcákon meneteltünk keresztül, melyeknek mindkét oldalán égnek a házak. A forró levegőt, a füstöt alig bírjuk ki. De nem olt itt senki, a lakosok egykedvűen nézik, hogyan pusztul el minden. Belefásultak! A város északkeleti oldalán jutottunk ki. Mit sem sejtve menetelünk egy darabig, amikor - úgy 6 óra tájban - puskaropogás fogad. Zászlóaljunk az előőrs. Azonnal rajvonalba fejlődik a zászlóalj. Az én szakaszom az úttól baloldalra fut. Frank szakasza a jobboldalra, s ott halad rajvonalban előre. A zászlóaljparancsnok a két idegen ezredbeli szakaszparancsnokot irányította az első vonalba. Egy különös ütközet fejlődött ki, melyben a raj vonal parancsnoki intézkedés nélkül rohant előre a leghevesebb kézi és géppuskatüzbe. Rajvonalunk időközönként lefeküdt és visszatüzelt az ellenségre. Időközben egy bosnyák ezred katonái megsűrítették raj vonalunkat. Én a közelemben parancsnokot nem láttam csak közkatonákat, csupa bosnyák közé kerültem. A heves puskatűz megszüntetésére, mely az oroszok felől jött, raj vonalunk ösztönösen támadásba lendült, s 100 lépéseket előrefutva ismét lefeküdt, majd előre rohant. A harci láz elfogott mindenkit, s bár minden előrerohanáskor sokan sebesültek, a sebesültek jajgatása „Előre, Vorwärts” kiáltásokkal keveredett. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom