Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)

Madarak

Nádasaink a kisebb, rejtő színezetű és rejtőzködő életmódú nádiposzáták, tücsökmadarak, de leginkább a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) énekétől hangosak. A kisméretű, rovarfogyasztó madarak különösen télen találnak sok élelmet a nád levélhüvelyei alatt. Ilyenkor különösen a nádi sármány {Emberiza schoeniclus] és az egyik legbájosabb madarunk, az őszapó (Aegithalos caudatus) csapatait vehetjük szemügyre. A víz fölé behajtó fűzágak különös szürkés-barnás, gyapjúszerű anyagnak látszó, lopótök formájú fészkeket rejthetnek. A nyár- és fűzfajok magvainak repítő pihéiből építik remekművüket a függőcinegék (Remiz pendulinus).

Nádi sármány SZ

A madarak a természet sokszínűségét fokozzák, és mindegyik fajuk fontos szerepet tölt be egy-egy élőhely bonyolult rendszerében. Már emiatt is oltalmat érdemelnek. Vannak azonban olyan fajok, amelyek közvetlenül is hasznot hajthatnak az embernek. Ha madarakat szeretnénk magunk köré csalogatni, akkor azt könnyen megoldhatjuk a táplálék biztosításával, elsősorban téli madáretetéssel. Ha tavaszi madárdalra vágyunk, akkor alakítsunk ki fészkelöhelyeket, helyezzünk ki mesterséges fészekodúkat, telepítsünk bokorcsoportokat.

A városi szúnyogirtás elveszi a madarak táplálékát, és ezzel összeroppanthatja egyes fajok, így például a fecskék állományát!