Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)

Emlősök

Az emlősöket tekintjük a legfejlettebb élőlényeknek Földünkön. Közös jellemzőjük, hogy testüket jól szigetelő szörréteg fedi. Kicsinyeiket a nőstények módosult bőrmirigyeik váladékával, a tejjel táplálják, amely fejlett ivadékgondozásra utal. (A tojásrakó emlősöknek nincsenek emlőik, de tejmirigyeik vannak, így ők is tejjel táplálják az utódokat.]

Ha vízpartok közelében figyelmesen sétálunk, észrevehetjük, hogy a parti zóna tele van különböző földi járatokkal, amelyek egyértelműen az emlősök jelenlétére utalnak. Leggyakrabban a nagyobb testű pézsmapockot [Ondatra zibethicus] vesszük észre, melyet a XX. század elején prémje miatt telepítettek Európába Észak-Amerikából. Néhány egyede hamar kiszabadult, és mára benépesítette a kontinens vizes élőhelyeinek többségét. Fordított a helyzet az eurázsiai hóddal [Castor fiber)Az élőhelyek megszűnése és a fokozott vadászat miatt pusztult ki többek között hazánk területéről is. Néhány éve a hazai újratelepítések nyomán a Körösök vidékén is terjedőben van.

Emlősök