Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 25 című novellájából Gertler Viktor rendezett filmet (1964). Darvas (Dumitrás) József (Orosháza, 1912. február 10. - Budapest, 1973. december 3.). Noha a család neve: Dumitrás, békési román eredetre utal, már a XVII. században beleolvadtak a magyar parasztságba. Darvas József apja béres volt, aki elesett az első világháborúban. A félárva fiú Tóth László orosházi tanítónak köszönhetően kezdett kivergődni a nehéz sorsúak közül: Kiskunfélegyházán elvégezte a tanítóképzőt. 1932-ben, diplomával a zsebében a nevét Dumitrásról Darvasra változtatta, ám állást így sem kapott. Napszámosként, könyvügynökként, lapkihordóként, kovácssegédmunkásként is kereste soványka betevőjét, írói pályáját versekkel kezdte. A húszéves fiatalember próbálkozásait a Szivárvány közölte. Várkonyi Nándor értékelése ez időkről: „Kodolányi és Illyés alföldi párja: erejét tudó, önálló egyéniség, akit egyedül a benne összegyűlt élményanyag kényszere indít írásra. Tendencia, vád és programm nélkül ír; mint a legtöbb paraszt-proletárnak, neki sem kell egyebet tennie, mint egyszerű, őszinte és nyers életképeket halmoznia egymásra, hogy a nyomasztó világ, melyet megmutatni kíván, megcáfolhatatlan igazságképp álljon előttünk.”6 Első regényei; a Fekete kenyér, a Vízkereszttől Szilveszterig (mindkettő 1934) a falusi nyomort tárgyalják. Országjáró köztük viharsarki és orosházi élményeiről szóló, összegyűjtött 1945 előtti riportjai (Országúton, városon,7 Végig a magyar Szaharán8) és szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu9 és az Egy parasztcsalád története10 a helyzet tarthatatlanságát ábrázolták. Utóbbiról Bölöni György megállapítása:11,^ magyar népéletről érdekfeszítőbb, tanulságosabb és meghatóbb olvasmányt képzelni sem lehet, mint Darvas József könyve, melyben parasztcsaládja történetét írta meg ezerhatszáztól napjainkig.” A Máról-holnapra (1939) című regényében is a falu társadalmán belüli ellentéteket ábrázolja, ezt Szakadék címmel drámává dolgozta át (1943), majd filmforgatókönyvet írt belőle (1956). A dráma a Nemzeti Színházban 1943-ban sikert aratott. Történelmi regényeiben ugyanúgy érzékelhető a patriotizmus, mint a szociális szemlélet: A törökverő (1938), Harangos kút (1942). 1945 után írt első könyve, a Budapestről szóló Város az ingoványon (1945) egyszerre szociográfia, széppróza, önéletrajz és publicisztika. A Kormos ég (1959) az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus 6 Bölöni György: Egy forradalmi nemzedék. Válogatta: Mátis Lívia. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1982. 552. 7 Darvas József: Országúton, városon. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1960. 8 Darvas József: Végig a magyar Szaharán. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1961. 9 Darvas József: A legnagyobb magyar falu. Gondolat Kiadó, Budapest, 1937. 10 Darvas József: Egy parasztcsalád története. Athenaeum Kiadó, Budapest, 1939. 11 Egy parasztcsalád története. In: Bölöni György: Egy forradalmi nemzedék. Válogatta: Mátis Lívia. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1982. 266-269.
