Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Diákkutatók munkáiból - Molnár Vivien: "Jaj, pártám, pártám!" Menyegzők, vőfélyrigmusok

Jaj pártám, pártám! - Menyegzők, vőfélyrigmusok

207

Eladó a menyasszony! Laurovicz László vőfély Rosta Tibor felvételén.

piktorok, kántorok, /Szóval tehát mindenjó borivó torok. /Éljen soká a bor, éljen aki issza, Józansága mindig másnap térjen vissza. / Ki nem akar inni, tovább az beszéljen, Emelem poharam, s aki velem tart, az éljen!”

A zenészek bekonferálására Retkes Tamás Nagy vőfélykönyvében is számtalan megoldás kínálkozik. Nekem a következő tűnt a legérdekesebbnek: „A zenészeinknek a gyomra már korog. / Elfogyott a gyanta? A vonó nyikorog. /Jó szemem van, látom: ma még nem is ettek, / A nagy koplalástól hogy elfehéredtek. / De ne búsuljatok, gondolok én rátok, / Nehogy szégyenszemre benőjön a szátok. / Majd hozok én nektek bőven italt, / Most rendeltem Bécsből három vagon pacalt. / Megfőztek nekik kilenc zsidózsákot, / Mindegyik kap sülve egy lovas kozákot. / És hogy valamennyi elfeledje gondját, / Főzettem részükre egy zsák bolondgombát. / Üstszámra főzik már timsóval a csáját, / Mitől a dobos is megnyalja a száját. / Fűrészporból sütik számukra a máiét, / Kőszénből főzik a jó feketekávét. / Az ecetes hordók csapra vannak ütve, / Három napja le van a kakastej hűtve. / A bort a tengerből szamáron hordatom, / A sörös hordókat éppen most furatom. / Lesz itt még egyéb is, gyertek közelebb már, / Lópata reszelve, sörben főzött kantár. / Ráspollyal spékelve egy régi rozsdás zár, / Malacocska helyett egy egész sült szamár. / A serpenyő mellett nevet egy vén kakas, / Döglötten nyújtózik egy ordító farkas. / Hóból sült perecekből telve van egy nagy kas, / Nyárson számotokra pirul egy tarka sas. / Ezek után lesznek: tök, lencse olajjal, / Innivaló pedig timsós víz sóhajjal. / Pacal, ménlóhurka, döglött kutya nyárson, / A szaxis, a dobos, hasára vigyázzon! / Ne féljetek tehát, nem haltok meg éhen, /Meghíztok, mint a lúd házunknál a télen. /De ne örüljetek, nem fogtok bolondot, / Ledolgoztatom én veletek a kosztot. / Most majd evés után addig muzsikáltok, / Míg szemetekkel az ajtóig elláttok. / A kertben is lesz még egy pár napi dolog, / Legyetek hát vígan, ne szomorkodjatok!”

Anyaggyűjtésem során megtudtam, hogy Orosházán és környékén éjjeli Vz 12-kor következik a menyasszonytánc. A vőfély egy szitával a kezében nyitja meg: „Tisztelt násznagy uram, önök csak itt iddogálnak, / De hogy velünk mi történik, azzal nem gondolnak, / Vőlegényünk is nem tudom, hogy hova lett, / Csakhogy annak