Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - A Párisból elindult utas, ki hazafelé tartott: Justh Zsigmond
A Parisból elindult utas, ki hazafelé tartott -Justh Zsigmond 149 pár halvány zöldeskék lakk szekrény.” Az 1888-as párizsi tartózkodás keltette fel Justh Zsigmondban az oroszok iránti rokonszenvet. A Párizsban élő Antokolszkijt „az élő legnagyobb szobrásznak” tartotta. Turgenyev párizsi nyomain bolyongott. Orosz estélyen vett részt, ahol a hangulat eksztázissá fokozódott. Pestre visszatérve is jelentős alkotók, művészek között mozgott: sorukban az utóbbi évtizedekben már az ópusztaszeri körkép festője, Feszty Árpád és felesége, Jókai Róza, Hubay Jenő, Jászai Mari, Czóbel Minka, Bródy Sándor... Mindeközben alapos emberismeretre tett szert. Jó megfigyelő és elemző készsége jogosította az írói pályára. Akkor is, ha (miként Elek László ajusthról szóló monográfiájában említette), Bródy Sándor a következőt javasolta neki: „Ha annyira kötöd magadat a törvényekhez, mért nem írsz filozófiát? - kiválsz közülünk, előttünk jársz vagy húsz évvel.” Társadalomszemlélete és ábrázolási módja csakugyan újszerű, modern, szokatlan volt. Justh ars poeticája: „Igazság, érzés, világnézet, ez a három teremti az írót, s művészt. Akinek ez nincs, az ínja regényét főzőkanállal”. Első elbeszéléseinek kötete 1886-ban jelent meg. Az 1890 és 1892 között írott novelláinak java része nálunk, szűkebb szülőföldjén játszódik, hősei itt élő emberek. „Az én szenttornyai otthonomról” című írásból: „Az én szenttomyai nyári lakom igen egyszerű kis ház, toldott-foldott mivolta vissza is tetszhet. Mentsége az, hogy... harminc év óta, szüleim ideköltözése óta folyton épül. A kis háznak némi értéket néhány festmény, pár régi bútor, s külföldi útjaimról hazahozott műtárgyak, ritkaságok kölcsönöznek.” Az eredetileg földszintes ház hét helyiségből és egy északi fekvésű teraszból állt, melyre 1888-1889-ben emeleti szintet alakítottak ki, ahol három helyiség és egy nagy északi fekvésű terasz segített a széleskörű vendégjárás fogadásában. A három emeleti helyiség közül egy szalon adott helyet a nagyobb Összejövetelek, rendezvények, fogadások megtartására. A kastélyhoz a birtok északi határa felől vezetett kocsiút, mint főbejárati út. AJusth-majori 365 hold- nyi középbirtokot kis- és középbirtokok vették körül Justh István idején. Északi irányban, közvetlenül a Jurenák-birtokkal és a Nagymajorral határos... Bánfalva térsége zárta a sort. Északkelet felé a Székács-birtokkal... határos... délre az Eöt- vös-birtok található. E birtokot (mely a magyar oktatásügy és közművelődés legnagyobb XIX. századi alakja után kapta nevét) báró Eötvös József - a reformkori mozgalom egyik vezéregyénisége, Békés vármegyei középbirtokos - családjából származó Rosty Ágnes és férje kapta hozományul. Az Eötvös-birtoktól délkeletre a bécsi-pesti bankár Schossberger birtoka volt. Justh Zsigmond a nyarakat töltötte elsősorban a pusztán, a Justh-majori kastélyban. „Hatvanhét családdal van dolgom, mind bérlőink, de nem csak azok: barátaim, testvéreim nekem. Jóban, rosszban hozzám fordulnak. Gyermekeik keresztszüleje vagyok, násznagyja a leányaiknak, elsiratom velők az elköltözötteiket... Egymásra
