Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A lélek, csak az segít tovább..." 175 éve született Győry Vilos
140 Életművek idézése egyedül állt.) Az akadémia tagjai közé a Ganzul románckörről tartott értekezésével kerül be. Győry Vilmos férfikora, s egyben életének legboldogabb időszaka az orosházi parókia elfoglalásával kezdődött. Hivatalt nyert, családot alapított, de továbbra is ártatlan naivitással szemlélte a világot. Korábbi fenntartásai ellenben teljesen feloldódtak Orosházán. Mint pap, szerette, tisztelte híveit, becsülve őket hamisítatlan magyar természetükért, mellyel vallásukhoz ragaszkodtak. „Örömben kedélyes jó barát, vidám társaságban szikrázó elméjű, kedves mulattató; s hol a gyász beköszöntött, a szelíd vigasztalás apostola” írták ezen éveiről. Lelkésztársával, Torkos Károllyal nagy egyetértésben munkálkodott. A két zömök testalkatú, hasonlóan szellemes papra büszkék voltak a helyiek. Különösen jól esett nekik, hogy Győry a beszédeihez véleményüket kérte. Mondták is róla: „De szépen beszél a mi tiszteletes urunk. A beszéd úgy folyik ajkáról, mint a méz, még a legistentelenebb ember is szívesen hallgatja.” Az idősebb parasztasszonyok hozzátették: „Olyan a lelkem, mint a király, nem lehet neki ellentmondani.” Mások szerint: „Olyan, mint az angyal: szárnyakon repül magasan, mégis tudja, mi van az emberek szívében.” A férfiak hangoztatták: „A mi Győry tiszteletes urunk olyan, mint a jó bor: ha sokáig élvezi az ember, elbódul tőle és mindenre késznek érzi magát, de aztán gyakran meg is kívánja.” Közkedveltségét az sem csökkentette, hogy olykor igen szigorú is volt: erkölcsi kiállását példázza: egy evangélikus lakos nazarenus fia minden áron meg akarta akadályozni, hogy apja vallása szerint búcsúztassák. Fenyegetéssel iparkodott Győryt, mint az ördög trombitáját visszariasztani. Ennek ellenére az elballagott a házhoz: „Bementem, a nazarénus csak úgy reszketett a dühtől, de én azt mondám: „Mindegy, atyámfia! Kegyelmetek azt tartják, ismerik a bibliát, az a biblia az én főkönyvem is, az nekem is azt tanácsolja, azt parancsolja: A jó pásztor az ő életét adja a juhokért. Ez az énjuhom volt és el nem hagyom halálig.” Pásztorolása mellett az írásra is tudott időt szakítani. Egyházirodalmi munkái közül legfontosabbak a beszédei. Működésének megfelelően ezek között: a pesti segédlelkészi, az orosházi, majd ismét a Pesten mondottak. Valamennyire hosz- szas meditációval készült. Az Egyházi beszédeinek első kötetét 1885-ben Radnai Rezső, másodikat 1899-ben Margócsy József losonczi lelkész rendezte. Utóbbiban olvashatjuk A megtámadott igazságról: „Milyenek a támadók? (kétféle)... rosszakaratú áruló...(és) tudatlan, értetlen tömeg...Judás, a rosszakaró áruló, igenjói tudta, kicsoda az, a kit ő elárul, hiszen egy vala a tizenkettő közül... Az igazság megtámadója továbbá az értetlen, a tudatlan sokaság... ha nem mondanák neki, hogy bántsák, bizonyára nem bántanák, ha nem parancsolnák, hogy megkötözzék, bizonyára szabadon menni hagynák... Az értetlen sokaság nem tenné magától, hanem teszi másnak szavára... Meg akarod-e tudni, hogy az életben valamely dolog milyen tulajdonságú, jó-e vagy rossz, arra vigyázz: kicsoda az, a ki megtámadja? Ha a támadó rossz, micsoda világosabb, minthogy a megtámadott a jó.”
