Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A lélek, csak az segít tovább..." 175 éve született Győry Vilos
A lélek, csak az segít tovább...” 175 éve született Győry Vilmos 141 Tollforgató és hitszónok! tevékenysége mellett meg kell említenünk Győry iskolákkal való foglalkozását. Orosházi beiktatásakor a hatodik evangélikus iskola, az ún. Nagy utcai nyitotta meg kapuját - valójában ez az ötödik népiskola volt, de annál szükségesebb, hiszen 5 evangélikus tanító keze alá 1383 gyerek járt. Győry rendelkezései közül a legjelentősebbek: a tanítói tevékenység ellenőrzésére iskolaszéket létesíttetett, bevezette a tanév végi bizonyítványosztást, átszervezte és tekintélyében megerősítette a reáliskolát. Papi tevékenységével párhuzamosan, településünkön borult virágba korábban szárba szökött irodalmi munkássága. Székács József 1876-ban bekövetkezett halálakor az 1873-ban egyesült város, Budapest protestáns evangélikus egyházának magyar gyülekezete egyhangúan Győryt választotta meg utódjának, annak óhajaként. Győry elvállalta s elrendezte itteni ügyei sorát. Az orosháziakhoz intézett Búcsúbeszédéből: „Az igaz szeretetnek hű az emlékezete, - hű lesz felőletek az én emlékezetem is, mert irántatok viseltetett szeretetem igaz. S el merem mondani e szent helyen, hogy ha majd új állomásom városából fel-felmegyek ős Budavár hegyének ormára, hol alant a fejedelmi Duna hömpölyög, túl rajta fényes paloták díszlenek, s azon túl az alföldi sík rónaság kezdődik, tekintetem sokszor el fog merülni a távol kék ködében, s ha a testi szemek nem látják a messzeségből, a lelki szemek újra meg újra fel fogják keresni és találni a kedves, a felejthetetlen Orosházát! ...erről még egyszer azt vallhatom a nagy apostollal: «Bizonyságom nékem az isten, mily igen szeretlek titeket mindnyájatokat».” A Deák téri templomban kezdett szolgálata után azonban már csak kilenc év adatott neki. Nem bírta a szíve az intenzív munkatempót, melyet önmagának diktált. 1884-ben hiába utazott el külföldi gyógykezelésre, az sem segített rajta. Hattyúdala mutatja, mennyire megtörte a betegség: „Anyám, anyám, beteg vagyok / Testem, lelkem, mindenem. / A mint egykor hű kezeddel, / Vess te ágyat énnekem. / „Fiam, fiam, hová gondolsz? / Sírban én, az nem lehet!" / „Anyám, anyám, épen azért / s épen ott kérek helyet”. Szívbajához társuló - akkori kifejezéssel - vízkórsága miatt 1885. április 14- én, 47 évnyi földi lét után lépett át a halhatatlanságba. Többezres tömeg kísérte utolsó földi útjára. Elek László a Székács püspökről, az „ország papjáról” megjelentetett könyvében említi: Székácsot veje és utódja méltatta a Kisfaludy Társaságban, s a budapesti magyar evangélikus gyülekezet által Székácsnak emelt díszes emlékkövet is ő avatta 1877. október 31-én (a reformáció emléknapján), a Királyok Könyvéből vett igével26: „És monda a Király: micsoda síremléke ez, amelyet látok? Feleiének neki a városbéli férfiak: Az Isten emberének sírja ez.” Ezen igével búcsúzhattak volna Győry Vilmostól is. Orosházán felekezetre való tekintet nélkül gyászolták őt. Az evangélikus egyház Ábrányi Lajossal, a Polgári 26 Királyok Könyve. II. rész, 23. fejezet 17. verse nyomán.
