Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 13 szerkesztette Tudományos Gyűjteményhez csatolt Koszorúban 1830-ban megjelent első nyomtatott költeménye, a „Benka halálára” című óda. 1829 júniusának végén Besztercebányán lelkészvizsgálatot tett. Temesvári nevelősködése idején görögül, szerbül tanult, melynek birtokában szerb népdalokat, hősregéket fordított. A szerbiai tudományosság ma is nagy megbecsülésben részesíti. Felvételt nyert a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába. Világi költészetével az Aurórában, a Kisfaludy Társaság Évkönyvében, az Athenaeumban is találkozhatunk. Szónoki beszédei isjelentősek. A Berzsenyi Dániel síremlékénél (i860, június 14.) mondottak révén érdemesült az „ország papja” címre. Kazinczy-emlékbeszéde a Bach-korszakban politikai eseménnyé nőtt. Orosháza mindig hazavárta: ezt érezve menekült ide a szabadságharc bukása után. Gyermekei közül ketten hosszú ideig éltek településünkön: Etelka lánya Győry Vilmos feleségeként, fia, István jószágigazgatóként. Székács püspök a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Példája sokaknak adott hosszú időre lendületet. Ahogyan az 1912-ben Pozsony-budapesti kiadású, előtte tisztelgő emlékkönyvben olvashatjuk: „a Székács- és gyámintézeti jubileumra a Székács József-kör hívta fel az illetékes körök figyelmét; megfestette Székács képét az akadémia terme számára s szép felavató ünnepet rendezett, amelyen Zsilinszky Mihály, a nagy papnak egyik kitűnő tanítványa mondott emlékbeszédet. Elhatározta az Emlékkönyv kiadását, amelyben az első helyet Székács életrajza foglalja el egy ifjú szív lelkesedésével és áhítatával megírva. Szerény anyagi eszközeivel hozzájárult az orosházi Székács-szobor költségeihez és ha kedvezőtlen viszonyok a jószándéknak szárnyát nem szegik, egyéb módon is fog törekedni arra, hogy Székács emlékét közegyházunk lelkében élővé tegye, így pl. egy akadémiai Székács-alap megteremtésével, amelyhez e könyv esetleges jövedelme szolgáltatja az első porszemet. E könyvet nem az írói hiúság elítélendő ágaskodása hozta létre, hanem a munkaszeretet, a tudományos önművelés szükségének érzése, ami nélkül igazi haladás, értékes fejlődés nem képzelhető. „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való”, sóhajt a próféta (Hós. 4, 6 v.j.” Városunkban a 2009. esztendő reformáció napján vette fel a helyi evangélikus oktatási intézmény a nevét. Szintén 2009-ben kapott míves emléktáblát az evangélikus templom főbejáratánál. Életének és munkásságának alapos ismerője Elek László. Legutóbb naplójának kiadása élénkítette föl a személye iránti érdeklődést. Székács Józseffel gyümölcsöző szellemi kapcsolatot ápolt Balassa Pál, Orosháza történetének alkotója (Szent-Lőrincz; ma Sárszentlőrinc, 1812. október 15. - Orosháza, 1858. június 1.). Megyénk első helytörténeti írói között tartjuk számon. Az evangélikus lelkész a hagyományokkal szakítva nem olvasta prédikációit, hanem szabadon beszélt a szószékről. írásaival találkozhatunk a Regélő Pesti Divatlapban. Nagy értékű munkája Orosháza harmadik újratele- pülésének századik évfordulóján: „Orosháza múltja és jelenének rövid vázlata.
