Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában

,A múlt a jövendő tükre”: Kossuth Lajos nyomában 165 hatalmas szót emel, s a társulatot - mivel becsületes zsidót fogadott kebelére - torkára forrandó veszedelmére sértő gúnyszavakkal figyelmezteté... („Bocsáss meg nekik, uram! mert nem tudják, mit cselekszenek... édes olvasóm, ítélj!” Székács Pál Orosházán szü­letett jogász, járásbíró verse 1848-ból. (Székács az evangélikus püspök öccse.): Honvéd-dal: „Országos hadi nemzetőr a nevem, Ezt a nevet becsülettel viselem; Fizetésem nyolc karajcár ezüst pénz, Úri mód megél ebből a közvitéz... Kinek vétett ez a mi jó nemzetünk, Hogy annyian törekednek ellenünk! Áll Buda még, él a magyar istene, Ellenségünk megpukkadhat mérgibe...” Kossuthnak, mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének a lakosság­hoz intézett, 1848. december 8-i külön kiáltványából: „Megilletődve értem, hogy Békés vármegyében a rend bomlásnak indult, a törvények tisztelete helyébe féktelenség lépett... A mint hallom: a legelő elkülönítéséveli elégedetlenségből származnak ezen nyug­talanságok... rabláshoz, erőszakhoz, foglalásokhoz nyúlnia nem szabad, hanem törvény útján kell panaszának orvoslását keresnie... Nem tudja-e az orosházi nép, hogy ez rablás, mit Isten törvénye tilt, a földi igazság pedig megbüntet... Azt akarja-e az orosházi nép, hogy az ország által akként tekintes­sék, mint az oláh s a rácz pártütő? Meg van írva Isten igéjében, hogy akként bánjatok másokkal, miként kívánjátok, hogy mások veletek bánjanak. Meg van írva, hogy ki mint vétkezik, akként fog megbűnhődni... Azért hát én az Isten és Haza nevében kérlek: legyen béke közietek... De midőn az Isten és a haza nevében kérlek: egyszersmind a törvény ne­vében adom tudtotokra, hogy rendbontásaitokat a kormány tűrni nem fogja; s a bűnösök kérlelhetetlenül bűnhődni fognak...” A faluban december 7-e táján megjelent Oláh István históriás, vándor könyvá­rus ítéletleveléből: „a nyomatott apróbb történetek árulása címe alatt majd minden házhoz bejárva és Orosháza községben egy hétig tartózkodva, nemhogy ezalatt a bal­hiedelemben lévőket felvilágosítani igyekezett volna, hanem inkább... a vele érint­kezésben lévőket még nagyobb kétkedésbe hozva, balhiedelmükben még inkább megerősíteni törekedett.” Mint köztársaságra nézve veszedelmes egyén... mások­nak pedig rettentő példájára - akasztófán kötéllel leendő kivégeztetésre ítéltetetik.” Az orosháziak december 27-én Mikolai István lelkész és Neumann segédlelkész lelkesítő szavaira a hazának ajánlották 1818-ban készült legnagyobb harangjukat. Ám hiába indították útnak, a császári csapatok miatt félútról vissza kellett hozniuk. Szabó Ferenc bizonyítja: Kossuth nem járt Orosházán, noha a Thék Endre utca 13. szám alatti ház falán lévő emléktábla 1949 óta ezt állítja. Valójában: „Kos­suth Lajos 1849 júliusában Szegedre kérette Debrecenben tartózkodó gyermekeit. A Kossuth fiúk Gabányi őrnagy térparancsnok kíséretében Orosházán keresztül utaztak Szegedre édesapjukhoz.” Egy éjjelre a Könd utca és a Thék Endre utca sar­kán lévő házban szálltak meg. A községi gazda számadása is bizonyítja: „Kossuth Lajos kormányzó családja lovainak 52 részlet zab és 5 mázsa 20 font széna.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom