Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
166 Életművek idézése Szabó Pál írja az Orosházi Szépmíves Céh Évkönyvében: a világosi fegyver- letétel után az orosházi elöljáróságon „...a jegyzők tovább vezetik a hivatalos könyveket, de most már az új gazda szájaízének megfelelően „honvédség” helyett „magyar lázítói hadsereget” írnak és Kossuth nevét Kosut-ra torzítják.” 1849-ben Kossuth Lajos felesége titkolt vendége volt a Rákóczi utca 8. szám alatti egyemeletes lakóépületnek. „A mai Schriffert házban szállott meg. Legtöbbet egy Pukánszky Józsefné nevű, szép sudárnövésű fiatalasszony forgolódott körülötte. Ő is főzött neki... nem tudta, kicsoda Supkégel Mózes vendége. Csak azt tudta róla, hogy bujdosó. Supkégel Mózes se tudta, sőt Supkégelné se. Mégse faggatták. Tisztelték az inkognitóját, s talán sohasem tudják meg, milyen előkelő vendégük volt, ha 1860 januárjában Supkégel inasát le nem tartóztatják a csendőrök. Mikolay Ferencnek hívták ezt az inast. Ő volt a pesti március krónikása és Orosházán egyedül ő ismerte Kossuthnét...” (Kossuthné itt tartózkodását 2012-ben emléktáblával örökítette meg az önkormányzat.) Kossuth 80. születésnapját több ezer helybéli ünnepelte, mozsárlövésekkel kísérve. 1889-ben településünk díszpolgárrá választotta. „Orosháza képviselőtestülete azon elvből kiindulva, hogy midőn nemzetének nagyjait megtiszteli, akkor önnön magát tiszteli meg, Kossuth Lajost egyhangúlag Orosháza díszpolgárává választja... Ezzel kapcsolatosan határozza a képviselő testület, hogy: ...az úgy nevezett „Piacz tér” ezután „Kossuth térnek” neveztessék... hogy Kossuth Lajos életnagyságú olaj festményű arcképe a község tanácsterme részére festessék le, melyre nézve ns. Harsányi Sándor lelkész Úr felkéretik hogy tegye magát érintkezésbe Oskó Lajos Párisban lakó festőművésszel.” Orosháza képviselő-testületének rendelkezései Kossuth temetése alkalmából: „Dr. László Elek közs. főorvos azon indítványt terjesztette elő miszerint... Nevezett nagy hazánkfia családjához Turinba részvétirat menesztessék... Ugyan ezen alkalomból ugyancsak Dr. László Elek közs. főorvos azt is indítványozta, hogy a községi elöljáróság gyűjtő ivet készítvén eszközöljön gyűjtést felejthetetlen nagy hazánkfia szobrának felállitási költségei fedezésére.” Az Orosházi Újság gyászkülönszámából: „Kossuth Lajos temetése ...És most egyszerre magyar szavak hangzottak fel az olasz templomban. Veres József, Orosháza evangélikus lelkésze, a függetlenségi és 48-as párt tagja búcsúztatta el a nemzet nagy halottját. Remek egyházi szónoklat volt ez, mely szivekig rendített meg mindenkit... Vajha mindnyájan követhetnők példáját: híven járnánk el hivatásunkban, önzetlenül sáfárkodnánk a ránk bízott talentumokkal!” 1894. március 28-án Veres József országgyűlési képviselő, orosházi evangélikus lelkész mondott nagyhatású beszédet Kossuth koporsója felett Turinban. Az Orosházi Újság 1894. április 1-jén megjelent számából: „Páratlan, nagyszerű temetése volt Kossuth Lajosnak. Hozzá fogható talán csak egy történt, midőn
