Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)
Az osztrák posta időszaka - Az első postaállomások Békés vármegyében
A csabai posta 225 éve Az osztrák posta időszaka Az első postaállomások Békés vármegyében 1788 tavaszán Békés vármegyében négy településen nyílt postaállomás: Csabán, Gyulán, Orosházán és Tótkomlóson. Az esemény a vármegyén áthaladó első postaút létesítéséhez kapcsolódik.1 Békés vármegye területén 1788 előtt nem volt postaút, nem működött postaállomás, még a vármegye székhelyén, Gyulán sem. Az akkori osztrák postautak messze elkerülték ezt a vidéket, északon Nagyvárad, délen Temesvár felé. Magánlevelezés még nemigen volt. A vármegye hivatalos leveleit a „legközelebbi” postaállomások egyikére, Simándra vagy Aradra lovas küldönc hordta, aki egyúttal elhozta onnan az érkező küldeményeket. Több oka is volt annak, hogy a XVIII. század vége felé még nem volt a vármegyének postaállomása. Az egyik, hogy ez a vidék 1685-ig török megszállás alá tartozott, a lakosság nagy része elmenekült, a terület szinte elnéptelenedett. Akad olyan korabeli forrás, amely az 1700-as évek elején Csabát lakatlan helyként említi. Az újratelepítés az 1720-as években indult meg.2 A postaút hiányának másik oka a mostoha útviszonyokban rejlett. Az alacsony fekvésű, Körös-menti területeket a folyó rendszeresen elöntötte. Csaba környékén is sok volt a vizes, mocsaras hely. Csabáról Gyulára ősszel és tavasszal csak ladikkal vagy hatalmas kerülővel lehetett eljutni. Ahol a víz uralkodott, út nem létezett. Földutak csak olyan vidéken voltak, amit nem öntött el rendszeresen a víz. Ezek az utak azonban esős időben sártengerré váltak, kocsival lehetetlen volt közlekedni rajtuk. Télen a hó és a farkasok jelentettek veszélyt az utazókra. 1 Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében 1787-1850 és A postaszervezet működése Békés vármegyében 1850-1867 című kétkötetes könyvében levéltári forrásokra alapozva részletesen leírja a csabai posta megnyitását és működésének első évtizedeit (megjelent: Békéscsaba 1972, 1973) 2 A vármegye lélekszáma 1725-ben 5860 fő, 1773-ban már 44690 fő. (Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest. 1936)
