Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)

Az osztrák posta időszaka - Az első postaállomások Békés vármegyében

A csabai posta 225 éve

Márpedig a postakocsiknak télen-nyáron járható, széles, jó minőségű útra volt szükségük. Az akkori előírások szerint egy pos- taútnak 23 méter szélesnek és minden időben járhatónak kellett lennie. Békés vármegyének ilyen útja nem volt. A folyókon, csatornákon átvezető hidak állapota sem volt kifogástalan. Ez a két legfőbb magyarázat arra, hogy a törökök kivonulása után közel száz évig nem volt postaút a vármegye területén.

Mocsaras területek Csaba környékén

A XVIII. század második felében azonban a Német-római Birodalom számára fontossá vált, hogy az ország elhanyagolt vidékeit is bekapcsolja a postahálózatba. Azt akarták, hogy a központi hatalom utasításai minél gyorsabban eljussanak mindenhová, onnan pedig a jelentések a központi hivatalokhoz. A közlönyök és hivatalos levelek szállítását a császári cimert viselő, állami kézben lévő posta végezte, megbizható, németül tudó személyzettel. A posta valójában a közigazgatás nélkülözhetetlen eleme, a központi hatalom legfontosabb hírközlési eszköze volt, bár szolgáltatásait elvileg bárki igénybe vehette.

II. József császár3 1787 nyarán látogatást tett Békés vármegyében4. Elképzelhető, hogy e látogatás eredményeként, de inkább valószínű, hogy korábbi elhatározásként elrendelte egy új postaút megnyitását Békés vármegyén keresztül Aradra és Nagyváradra.

3 1765-től német-római császár, 1780-1790 között magyar király is.

4 Többek közt az általa 1785-ben alapított mezőhegyesi ménesbirtok építkezéseit tekintette meg.

8