Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1961. évi munkájáról (Gyula, 1962)
uralkodna arra való nézve az éréntett hellyeken a közelebbi Országos Marha Vásároknak tartása megtilalmaztatik. 4- er Hogy ha valaha most a mindőn a rettentő veszedelem bennünket fenyeget minden gazda gondoskodjon Marháiról különössen. nem penészes, rothadt, vagy iszapos, hanem jó és egésséges takarmányt adván azoknak, annak idejében itatván, gyakran szellőztetvén, nem tsak hanem a mennyire lehet a Marhákat is tisztogatván, gyakran szalmával dörgölvén vagy tiszta vizzel meg is mosogatván, vagy kö sót tévén azok eleibe, hogy tettszések szerént nyalják, vagy pedig fokhagymás etzetet töltvén azoknak szájokba. 5- ször Hogy a Helységek Elől-Járói különössen gondoskodjanak a Marháknak egésségéről 's mihelyt beteget valahol tapasztalnak azt az illető hellyen azonnal bejelentsék, ugyan ezért szükséges, hogy a Járásbéli Seborvosok is Járásokat gyakran, és figyelmetessen visitálják, a Járásbéli Tisztviselők pedik mind ezen Rendeléseknek végre hajtására különös figyelmetességgel legyenek. 6- szor A Megye előbbeni azon Rendelésének, melly szerént minden helyeken az Elöljárók a levágandó Marháknak két Eskütt ember által leendő megvisgálására köteleztettnek szoros megtartására ezennel is emlékeztettni rendeltettnek. — Költ az 1829 Esztendő Februárius 11-én Gyulán tartatott Tekintetes Nemes Vármegye Különös Gyűléséből. Kiadta Ev Nótárius Kállay Ignátz. Meghirdetés, alkalmaztatás, felvigyázás és szoros megtartás végett közöltetik az illető Elől Járókkal. Békés 24-a February 1829. Lehoczky Lajos Fö Szolga Biró által". A fonti közlésben foglaltakat szigorúan betartották s ennek tudható be, hogy a marhadög nem tudott Békésben teljes erővel kibontakozni. Jellemző, hogy a gyógyszerül ajánlott sósav és vitriol mindmáig népi állatorvosló gyógyszer is. 17 A többi gyógyszert és gyógymódot (például a fokhagyma, a fokhagymás ecet, a só adása stb., a tiszta vízzel való lemosás, a szellőztetés stb.) részint a korabeli állatorvosi könyvekből, részint pedig a kialakult népi gyakorlatból vették.' 8 Hiába volt azonban a nagy gondosság, mert a marhadög a környező megyékben annál erőteljesebben lépett fel. A már idézett for r rás 1829. április 15-éről közli Szabolcs megye levelét, melyben értesíti a békésieket, hogy területén dúl a marhadög. A Szabolcs megyei levelet idéző bejegyzést az alábbiakban közöljük: ,,1829. Április 15-én. Tekintetes Nemes Szabolts Vármegye Rendjei Mártius 27-ről költ Levelekben tudtára adják ezen Nemes Megyének hogy Püspök Ladány és Kalló Sémjén Helységekbe és a Szegegyházi Pusztán a Marhák pusztító döge maiglan sem szűnt meg légyen, sőtt Csege Helységben a közelebb múltt napokban magát ismét nagyobb mértékbe ki ütötte, mellynek megszüntetésére 's ki terjedhetésének meg gátlására minden lehető Intézeteket meg tévén. — Meghérdetés fel vigyázás, és a szükséges rendelések megtétele végett közöltetik az első Járásbéli Helységek 's Városok Elől Járóival. — Lehoczky Lajos Főszolga Biró által". W Hamarosan újabb hír érkezett Szabolcs megyéből, ezt is közhírré tétetni rendeli, a megye. A bejegyzés ezúttal igen szűkszavú, csupán a tényállásra szorítkozik: ..634. után 1829 június 7 ről. Püspök Ladány, Kemetse és Komoró helységeibe a Marha dög dühösen kiütött, közhírré tétel végett közöltetik".* Igazán veszélyessé akkor vált a helyzet, amikor a nyár végén Csanád megyében is felütötte fejét a vész. Tekintve, hogy a marhadögöt Csanád megyébe Biharból vitték be, Békés megye teljesen 16 GYAL. Német-Gyula Város Protocolluma 1819—1830. 372—375. 17 Katona Imre: Népi állatorvoslás Csongrádon. II. A szarvasmarha betegsége és gyógyítása. Néprajzi Közlemények. III. 1958. 136—137. 18 Zlamál 204—205. 19 GYAL. Német-Gyula v. prot. 377. 20 GYAL. Német-Gyula v. prot. 382.
