Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1961. évi munkájáról (Gyula, 1962)

ADALÉKOK A XIX. SZÁZAD ELEJI BÉKÉS MEGYEI SZARVASMARHA- ÉS LÓTENYÉSZTÉS VISZONYAIHOZ Közismert, hogy Békés megye az ország szarvasmarhatenyésztésében fontos szerepet játszott a legrégibb idők óta. Karácsonyi János,- a megye nagynevű történetírója ugyan szűkszavúan ír erről, de több adatot említ, amiből következtetni lehet a középkor Békés megyei szarvasmarhatenyésztésére. Adatai közül legbeszédesebb az, hogy Brandenburgi György, a hatalmas gyulai uradalom ura, 1520ban elrendelte, hogy az udvarbíró minden évben 100 darab bornyút vegyen s azt felnevelje, hogy így ne kelljen az uradalomnak azt a jobbágyoktól beszednie.

1 Mint tudjuk. Brandenburgi György a megyében összeszedett szarvasmarhákkal kiterjedt kereskedést folytatott Sziléziában és Németországban.

2 A török hódoltság elvadította a megyét, a volt kevés szántóföld is legelővé vált a legjobb esetben.

3 A megfogyatkozott lakosság főfoglalkozása az állattenyésztés és ebben is a szarvasmarhatenyésztés volt. Egészen a múlt század végéig a külterjes tenyésztésre alkalmasabb magyar fajta volt túlsúlyban, sőt majdnem kizárólagos. Sok előnye volt ennek a fajtának, ahogy egy egykorú szakmunka írja: „csak a járványok emlékeztetik néha a divat szerint tenyésztőt, éspedig igen érzékenyen: hogy a magyar marhafaj mégis csak a legjobb a magyarországi gazdálkodási rendszer, s országszerte uralkodó földminőségi és éghajlati befolyások mellett; mert míg a gondosan és fényesen tartott és ápolt schweizi marhát a járvány néha utolsó szarvig elsöpörte: az elhanyagolt, magára hagyott, mindenféle káros befolyásnak kitett, télen csak rossz szénával, de néha alig elegendő szalmával is tartott magyar marhából legalább kétharmada, de több is megmaradt".

4 Ez a szürke, magyar fajta tényleg szívós, a magyar viszonyoknak igen megfelelő volt.

5 Bizonyára ezzel is nagyban magyarázható, hogy kevéssel a török kiűzése után már jelentős a megye szarvasmarha állománya.

6 A 1 Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. Gyula, 1896. 236. 3 Karácsonyi 236. 3 Békésmegye mezőgazdaságának fejlődése, c. kötetben dr. Hanzó Lajos: Békés megye mezőgazdasága a XVIII. és XIX. században. 5. 4 Dr. Zlamál Vilmos: Barmászat. Pest, 1861. 38. 5 Dr. Hankó Béla: Osi magyar háziállataink. Debrecen, 1940. 25—50. 6 Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. Gyula, 1959. 18—21.