Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)
számúra Mihalik László Adatok Gyula földrajzához icímű tanulmánya.3 A földrajzi munkák közül néprajzi szempontból |legjelentősebbek Halmos Béla települési kérdésekkel foglalkozó, részben kiadatlan tanulmányai.* .Halmos Béla munkáival függ össze a települési kérdések (területén inélkülözhetetlen Korbély József és Timkó Imre-féle tanulmány. Mindkettő eredeti kutatások alapján készült és kiinduló pontként használható településtörténeti, mezőgazdaságkutatási gyűjtőmunkákhoz.^ Mind a felsorolt, mind az (említés nélkül hagyott földrajzi munkák érintetlenül hagyják a földrajz néprajzi vonatkozásban érdekes részeit. Hogy az ilyenekből csak néhányat említsek, elmondom, hogy sehol sem esik szó Gyula és környéke külön tájegység jellegéről, holott a|nép, különösen régebben annak vette és Mezőség néven nevezte. 6 Hasonlóan nem tisztázták a földrajzi kutatások a Körösköz fogalmát sem, ami pedig éppen 'Gyula szempontjából különös jelentőségű tájelnevezés.'' I A viszonylag gazdag történelmi irodalom sem ibír különösebb néprajzi érdekkel. Altalánosságban elmondhatjuk, hogy a történeti munkákat a néprajz, Gyula város kutalás;i esetében, csak keretekül használhatja. Scherer Ferenc nagy tudományos apparátussal készült várostörténete több helyen bir ugyan néprajzi érdekkel — különösen az első kötet Magyar-Gyula [— Német-Gyula című terjedelmes fejezetében — de városunk néprajzi képét közelről sem adja.8 Hasonló a helyzet Karácsonyi János megyetörténete Gyulára vonatkozó részeinél is. 9 De ugyanezt mondhatjuk el pár különben igen jó és az előadott tárgy szempontjából néprajzi vizsgálatokat is feltételezhető történelmi részlettanulmányról, mint például a Kismarjai Konrád Emil vagy a Steib János munkájáról is. 10 Érdekesen ez a néprajzi érdektelenség állapítható meg a város történetének régebbi kutatóinál is. Sem Ecsedi, sem Komáromy, sem Mogyoróssy nem vették különösebben figyelembe a néprajz igényeit s pár általánosság megemlítésén kívül kizárólag a történeti anyaggal foglal3 Mihalik László: Adatok Gyula |földrajzához. Föld és Ember, 4930. * Halmos Béla- Békéscsaba és környéke területrendezésének települési kérdései. Földrajzi Közlemények, 1957. — Gyula településföldrajza c, a Magyar Földrajzi Társaság 1959 szept. 20—21-én, Gyulán tartott vándorgyűlésén elhangzott előadása, sajtó alatt. B Korbély József A Köröfsök és a Berettyó szabályozása ( és vízjárása. Bp. 191". — Timkó Imre. Békés vármegye déli félének talajviszonyai. A Földtani Intézel 1910. évi jelentésében. 6 Yö.: Györffy István: Dél-Bihar népesedései és nemzetiségi viszonyai. A magyar nép, magyar föld c. kötetben, Bp. 1942. 371 .p. • Kádár László: A magyar nép lájszemlélele és Magyarország tájnevei. Bp. 1911. több lielye. — A magyar Táj- és Népismeret Könyvtára 3 szám. • Dr. Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1938. III. rész. Magvargyula és NécietgyuJa. 271—475. p. 9 Karácsonyi János: Békésvármegye története I— III. Gyula, 1896. 10 Kismarjai Konrád Emil: Harruckern György János báró és telepítései. Gyula 1935. — Steib János: A gyulai Józsefváros története 1724—1924. /Gyula. 1924.
