Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)

koztak. pedig éppen a Tudományos Gyűjtemény évfolyamaiban és más egykorú folyóiratok hasábjain megjelent város-falu, megye ésitájismertetések gerindét a nép­rajzi leírások adták.H A történeti munkák közül a néprajz szempontjából különös figyelmet ér­demel Oláh György munkássága általában, «le különösen két munkája; V boszor­kányperek Békés vármegyében cunű, eredetileg a Régészeti- és Mívelődéstörté­nclmi Társulat Évkönyvében, majd különlenyomatban is megjelent és a még min­dig kéziratban lévő Békés megye mezőgazdaságának története című. 1- Ez utóbbi a feldolgozott tárgy természetéből következően is sok néprajzi megfigyelési tartalmaz. Valamivel jobb a helyzet a népnyelv kutatásának területén. A Magyar Nyelvőr sorozatosan közöli gyulai népnyelvi adatokat, de közölt az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, a Magyar [Nyelv és a Népünk és Nyelvünk is. 13 A folyó­iratokban közöli népnyelvi adatok jobbára névanyagot tartalmaznak. Gyepes János A gyulai nyelvjárás című összefoglaló igényű munkája doktori disszertációnak ké­szült.** Minden erénye ellenére is nagy hibákkal terhes. Ezek egy részére hiva­talos bírálói. Horger Antal és Mészöly Gedeon is rámutattak. Néprajzi szem­pontból alapvető hibája az, hogy noha ismeri Gyula lakosságának differenciálódá­sát, egy aligha létező egységes gyulai nyelvjárásról ír. Gyula magyar lakosságáról Érva megállapítja például, hogy két csoportra oszlik: katolikusra és reformátusra. Eltérés azonban nemcsak a vallásban'mutatkozik — írja tovább — hanem nyel­vükben is. »A katolikus lakosság ugyanis (nagyrészt a Jászságból telepedvén ide) nagyjából e-ző nyelvjárást beszél, a reformátusok nyelvjárásában pedig az í-zés érvényesül, ami teljesen érthető az í-zés egyik gócpontjának, Bihar megyének a szomszédságában írja. Ennek ellenére egységes gyulai nyelvjárásról ír, nyilván­valóan egyoldalúan és hiányosan. A nyelvészeti munkák között meg kell emlékezni Schcrer Ferenc rövid ta­nulmányáról is, amit a gyulai német családnevekről írt.15 Mielőtt a sajátságosan néprajzi munkákra térnék, ikülön szólni kell Implom József sokoldalú munkásságáról. Javarészt nyelvészeti ,és történelmi-régészeti ér­deklődést mutaté munkái között számos íolyan van, amely elsőrendűen néprajzi je­li Ecsedy Gábor. Gyulának polgári és ; egyházi állapotja a régibb s újabb időkben. Tudományos Gyűjtemény, 1832. X. 13—37. és XI. ß—10. p. — Komáromy Miklós: Gyula városáról és a hajdani gyulai várról. Nagyvárad, 1834. — Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és slatistikai vázlatokban. Gyula, 1838. 12 Oláh György. A boszorkányperek Békés vármegyében. A Békésvármegyei Régé­szeti és Mivelödéstörténelmi Társulat Évkönyve 13. (1888.) 30—161. p. Különlenyomatban is: Békés—Gyula. 1888. — Békés megye mezőgazdaságának [története. Kézirat a szerző [iának birtokában . 13 Benkő Lóránd és Lőrincae [Lajos: Magyar nyelvjárási bibliográfia. 1817—191!). Bp. 1951. 37. p. 1* Gyepes János : A gyulai nyelvjárás. Szeged. 1938. 15 Scherer Ferenc: A gyulai német családnevek. Békés. 1923. {febr. 9 és 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom