Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

3- Khelderâsa: üstfoltozók. 4. Cerhâra: „sátorosok". 5. Mására: „halászok". 6. Fodozôvo: kovácsok (fúrócsinálók). 7. Romano rom: „rézművesek". 8. Bodôca: fémművesek. 9. Kherára: „alkalmi munkások" (házzal bírók). 10. Bugára 11. Curára 12. Patrinára 13. Drizára A törzsek különböző dialektust beszélnek és különösen jelentős ez az eltérés a Fodozőva, Romano rom, Bodôca, Patrinára (ezek hasonló nyelvjárást beszélnek) és a törzsek csoportjának többi tagjai között, - de azért egymás beszédét megérti. A főbb, oláh-cigány nemzetségek a következők: Hercegest'e, (Hercegszőlős község nevéből) Cokest'e, Ducest'e, Kodest'e, Dudumest'e, Pirancest'e, Mugurest'e, Sosojest'e, Cirikl'i, (Jelentése: madár, - ősi totem - állat név?) Markulest'e, Trandest'e Ruva (jelentése: farkas ősi totem - állatnév?) Buzest'e, Grancest'e, Ncneka (az ős, - Neneka vajda nevéből) Campasost'e (csúfnévből) stb. A második főcsoportot alkotják a nem cigány anyanyelvűek. Bi csoportba tartoznak a magyar anyanyelvűek. B2 csoportba tartoznak a román anyanyelvűek. A B| csoportbeliek, a kárpáti és az oláh-cigányok leszármazottai, akiket elődeik - valószínűleg a könnyeb asz-