Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

szimiláció reményében - nem tanítottak meg a cigány nyelvre. Különválasztásuk most már szinte lehetetlen. A B2 csoportbeliek két részre oszlanak: 1. Román-cigányok. (Pl. Elek, Békés megyei községben.) 2. Teknővájó cigányok. A román-cigányoknak nincsenek alcsoportjaik, - viszont a teknős-cigányoknak három fajtája él Magyarországon: a) Tiszaháti (főleg a Nyírségben élnek). b) „Füstös", (Füzesabony, Tiszafüred környékén élnek). c) Dunás, (Dunántúlon élnek). A cigányok elnevezésénél négy szempontot kell figyelembe vennünk: 1. Sajátmagukra alkalmazott megjelölés. 2. Az egy főcsoporton belüli, egymásra alkalmazott megjelölés. 3. A különböző főcsoportok hogyan nevezik egymást? 4. A környező lakosság milyen megjelöléseket alkalmaz a cigányokra?

62 Mielőtt példákat közölnék egy-két cigánydialektusból, elkerülhetetlennek tartom néhány szempontra felhívni a ci62 Pl. : 1) Lásd a bevezető részben tárgyalt oláh-cigány alcsoportok. 2) A Békés megyében lakó Kherár-cigányok, pl.: a Bugâr, Curâr, Mâsâr, cerhâr cigányokat egyaránt „sátoros" névvel illetik stb. (A Békés megyei Curâr törzsbelieket, „Potlogár-oknak csúfolja a többi ittlakó oláh-cigány.) - 3) Az elnevezések vidékenként változnak, pl.: az oláh-cigányok ,,Romungro"-knak hívják a magyar cigányokat és Zala megyében „Pula"-cigányoknak a teknősöket. Ezek viszont őket: „leketâr"-nak stb. - 4) A Tiszántúlon az oláh-cigányokat „oláh-cigányoknak", — a Dunántúl egyes részein „Kolompár"-cigányoknak, - Baranya megyében pedig ,,Varázslók"-nak hívja a környező lakosság. - A tiszántúli és a Duna-Tisza-közi „oláh-cigány" elnevezés nem tévesztendő össze a Dunántúlon és Magyarország északkeleti részén használatos meghatározással, ugyanis itt „oláh-cigánynak" a teknős cigányokat nevezi a környező lakosság, míg az én megjelölésem szerintieket: „Kolompár-cigányoknak"-nak hívja.